A Ragaszkodás volt 2025 legjobb filmje a César-szavazók szerint

2026. február 27. – írta a szerk.

Tegnap este Párizsban átadták a César-díjakat, a legfontosabb francia filmes kitüntetést. A legjobb film díját a Ragaszkodás (L'Attachement / The Ties that Bind Us) nyerte, pedig a Nouvelle Vague kapta a legtöbb jelölést.

A Nouvelle Vague a „francia Oscar” szavazóinak a nagy kedvence

2026. január 29. – írta a szerk.

Az amerikai rendező Richard Linklater filmje tíz César-jelölést kapott.

Az Egyik csata a másik után kapta a legtöbb Golden Globe-jelölést

2025. december 8. – írta a szerk.

Helyi idő szerint ma kora reggel közzétették a 2026-os Golden Globe-díjak jelöltlistáját 28 kategóriában.

Csütörtökön kezdődik a Cannes-ban díjazott filmek kolozsvári fesztiválja

2025. október 24. – írta a szerk.

Október 30. és november 2. között a Művész és a Győzelem mozi ad otthont a Les Films de Cannes vetítéseinek. A fesztivál kilencedik alkalommal tér vissza Kolozsvárra befutott vagy pályakezdő alkotók munkáival, az idei legfontosabb cannes-i díjak nyerteseinek román premier előtti vetítéseivel.

Pózba merevedve – Richard Linklater: Nouvelle Vague

2025. május 19. – írta Jakab-Benke Nándor

[Cannes 2025] A platóni idea szerint a művészet az élet utánzása. Linklater új filmje szerint a művészet a művészet utánzása: fullba tolja az omázst a francia új_hullám* alkotói, a korszak akkorisága, na de leginkább nyilvánvalóan Godard előtt. A Nouvelle Vague egy teljesen felesleges, de szeretet fűtötte, ezért szerethető balzsam az idén 65 éves Kifulladásig múmiáján.

Nő a kamera előtt, nő a kamera mögött, nő a vágóasztalnál – Egy önreflexív nőrendező: Agnès Varda

2019. május 27. – írta Fám Erika

A 90 éves korában elhunyt Agnès Varda a francia új hullám egyetlen nőrendezője, többek között olyan filmek alkotója, mint a Cléo 5-től 7-ig, a Boldogság, A teremtmények és az Arcélek, útszélek.

A nouvelle vague és a szétzúzott váll – Interjú Willy Kurant operatőrrel

2010. július 21. – írta Kriston László

Jelen volt az 50-es évek brit szuperprodukcióinak születésénél Londonban, végigfilmezett néhány háborút a világban, aztán őt is felkapta a francia új hullám. Első játékfilmjét Vardával forgatta (Teremtmények), a másodikat Godard-ral (Hímnem-nőnem), a harmadikat Robbe-Grillet-jel (Transzeurópa expressz). Mindezt egy év leforgása alatt (1966). A 76 éves operatőrrel egy párizsi kávéházban beszélgettünk.

Filmtörténet tizennégy részben (XII.) – A francia új hullám

2002. március 15. – írta Báron György

Az új hullám ugyanolyan a művészi esemény a mozgókép történetében, amely a századelőn forradalmasította az irodalmat és a képzőművészetet. A fiatalok lázadása apáik ellen, az újítóké a konzervatívok ellen, a művészeké az iparosokkal és üzletemberekkel szemben, az elbeszélés személyességéé a történetmesélés (hollywoodi) pszichológiai realizmusával szemben, az európai érzékenységé a tengerentúli mozi rossz ízlésével szemben.