Elmesélhetetlen történelem – Radu Jude: „Îmi este indiferent dacă în istorie vom intra ca barbari” / Bánom is, ha elítél az utókor

2018. augusztus 20. – írta Jakab-Benke Nándor

Az efféle hosszú filmcímekben többek között az is jó, hogy ha például magyarra fordítjuk, máris van egy bekezdésünk. Íme: „Nem érdekel, ha barbárként emlékezik ránk a történelem”.

A szerelem örményében – Terry George: The Promise / Az ígéret

2017. augusztus 14. – írta György Szidónia

Az ígéret – szerencsére – több, mint a háború idején kialakuló szerelmi sokszögek bugyrait boncolgató film: a történelmi háttér miatt válik fontossá, és a nívós színészgárda miatt talán olyanokhoz is képes eljutni, akik előtt ezek a történések sajnos rejtve maradtak mostanáig.

Naptártól független állandó fagy – Kovács András: Hideg napok (1966)

2017. április 8. – írta Ferenczi Szilárd

A könyörtelenül múló idő, a történelmi véletlen és a sorsszerűség együtt annak érdekében léptek fel most, hogy Kovács András sajnálatos elmúlása kapcsán újból aktuális legyen beszélni a Hideg napokról. A film, és nyilván az alapját képező Cseres Tibor-regény is a magyar modernista hullám két kiemelkedő alkotása, ám az egyéni és kollektív háborús felelősség politikai mondanivalója mellett olyan formanyelvi újítást is jelentenek, amely túlterjed a keretek közé szorítható élménynél.

Mert vétkesek közt cinkos, aki néma – Fatih Akin: The Cut

2015. május 14. – írta Székely Bíborka

1915-ben a török kormány jóváhagyásával és a hadsereg bevetésével másfél millió örmény nemzetiségű őslakost lakoltattak ki, vittek munkaszolgálatra és koncentrációs táborokba; vagy egyszerűen csak lemészárolták őket. Ennek a brutális történelmi eseménynek állít emléket Fatih Akin kissé talán szentimentális és epizodikus filmje, mely minden hibája ellenére hiánypótló a nagyközönség felvilágosításában.

Endlösung álomgyári szemmel – Steven Spielberg: Schindler's List / Schindler listája, 1993

2012. augusztus 10. – írta Ritter György

A zsidók második világháborús genocídiuma hosszú évtizedekig nem volt része az amerikai filmes közbeszédnek, még a nagyívű háborús eposzok (A halál ötven órája, A híd túl messze van) is alig-alig érintették. Marvin J. Chomsky négyrészes tévéfilmje, a Holocaust (1978) megváltoztatta ezt a gondolkodást, az igazi áttörést mégis Steven Spielberg hozta meg, akit akkoriban szinte senki nem tartott alkalmasnak, hogy filmre vigyen egy ilyen komoly történetet.

Sátántangó – Ari Folman: Waltz With Bashir / Libanoni keringő

2009. január 14. – írta Ritter György

Népirtások jutottak a huszadik század végére is. S míg közelünkben inkább a szomszédos balkániak tisztogattak, a szentföldön a zsidó–palesztin konfliktus már a bibliai Sámson története óta húzódik. Ari Folman, többszörösen díjnyertes Libanoni keringő című animációs-emlékfilmjében ezen ellentét egynem is olyan régi fejezetét, az 1982-es első libanoni háborút vette górcső alá.