A nevetséges Mr. Codytól az Aviátorig

2008. március 27. – írta Zágoni Balázs

A filmipar megelőzte a repülőipart. Az előny a századelőn még csak néhány esztendő, aztán a mozi „elhúz” a repülés mellett, hiszen legalább 70 évre volt szükség ahhoz, hogy ez utóbbi is a széles tömegek számára elérhető legyen. Ez idő alatt született valaki, aki ugyanolyan megszállott módon akart nagyon jó filmet csinálni, mint nagyon jó repülőt építeni. Ő Howard Hughes.

Rolling Stones, Scorsese és Costa Gavras ma este a Berlinalen

2008. február 7. – írta a szerk.

Február 7-én Rolling Stones-dokumentumfilmmel és több mint hatvan sztárral nyit az 58. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál.

Híres rendezők tervei 2008-ra

2008. január 18. – írta a szerk.

Pedro Almódovar, Giuseppe Tornatore, Martin Scorsese, Lars von Trier és Cristian Mungiu új filmeken dolgozik.

Két féltégla nem tégla – Martin Scorsese: The Departed / A Tégla

2007. január 15. – írta Jakab-Benke Nándor

Scorsese visszatért! Egyrészt talán az Oscar-várományosok közé (az egyike az öt amerikai rendezőnek, akik ötször voltak nevezve, de egyszer sem díjazva), másrészt pedig a gengszter-maffia-miliőbe, aminek ő az igazi mestere.

Dühöngő nagymenők – Martin Scorsese: Gangs of New York / New York bandái

2003. július 15. – írta Juhász István

Martin Scorsese tudja milyen a New York-i alvilág. Az olasz származású rendező számos világhírű filmjével bizonyította már, hogy nála jobban senki nem ismeri a nagyvárosok peremvidékein sínylődő népcsoportok mindennapjait. A külvárosi miliő „szociológusának” legújabb műve egy újabb nagyívű gengszter-eposz, mely ezúttal a kezdetekről mesél. Filmje a XIX. századi New York zűrzavaros világába enged betekinteni, abba a korba, amikor még nem létezett a maffia, ám a szegénység és a létbizonytalanság megteremtette annak alapjait.

Dühöngő nagymenők – Martin Scorsese: Gangs of New York / New York bandái

2003. július 15. – írta Juhász István

Martin Scorsese tudja milyen a New York-i alvilág. Az olasz származású rendező számos világhírű filmjével bizonyította már, hogy nála jobban senki nem ismeri a nagyvárosok peremvidékein sínylődő népcsoportok mindennapjait. A külvárosi miliő „szociológusának” legújabb műve egy újabb nagyívű gengszter-eposz, mely ezúttal a kezdetekről mesél. Filmje a XIX. századi New York zűrzavaros világába enged betekinteni, abba a korba, amikor még nem létezett a maffia, ám a szegénység és a létbizonytalanság megteremtette annak alapjait.

A rekord bája – Martin Scorsese: Aviátor / The Aviator

2003. március 20. – írta Molnár Péter

Howard Hughes, a texasi olajmágnás alakja mai napig többé-kevésbé elevenen él az amerikai közélet emlékezetében. Miután a harmincas-negyvenes években néhány pazar filmprodukcióval kápráztatta el a korabeli filmes társadalmat, repülős társaságot alapít, majd a háború alatt az amerikai kormány számára tervez kémrepülőgépeket.

A noir élt, él és élni fog: a neo-noir – A film noir 3/3.

2002. május 15. – írta Köves Gábor

Bár a hivatalos nyilvántartás szerint Orson Welles 1958-as A gonosz érintése (Touch of Evil; fsz: Welles, Charlton Heston, Janet Leigh) című filmje egyszer s mindenkorra lezárta a fekete szériát, mind a mai napig találkozhatunk késői leszármazottaival. Az érdeklődés mind az alkotók, mind a nézők részéről változatlan, és semmi okunk azt hinni, hogy a noir népszerűsége, vonzereje a jövőben csökkenne.

Filmtörténet tizennégy részben (XIV.) – Új-Hollywood négy évtizede

2002. május 15. – írta Nevelős Zoltán

Hollywoodot a XX. század első évtizedeiben bevándorlók és szerencselovagok tették naggyá, akik a filmkészítés fortélyait munka közben sajátították el, gyakran kifutófiúként kezdve járták végig a ranglétrát a rendezői vagy produceri csúcsokig. Sokan közülük nemcsak a filmtudományokban nem voltak felső fokon iskolázottak – igaz, ezt a tantárgyat akkoriban még sehol sem oktatták.