Dr. House of Cards – Michael Keillor: Roadkill

2020. november 19. – írta Galaczi Zsófia

A BBC Brexit utáni fiktív Nagy-Britanniájában Hugh Laurie egy karizmatikus, „nép szülötte” típusú politikust alakít, aki épp megnyert egy becsületsértési pert a sajtó ellen, és miközben a karrierje látszólag fölfelé ível, úgy érik utol szépen sorban önnön hazugságai, mintha csak a karma markolta volna mogyorón.

Asszony a talpán – Phyllida Lloyd: The Iron Lady / A Vaslady

2012. május 4. – írta Papp Attila Zsolt

Az utóbbi években a filmipar mintha növekvő érdeklődéssel fordulna az Egyesült Királyság közelmúltja és (többé-kevésbé) jelene felé. II. Erzsébet királynő és édesapja, VI. György király után most a szovjetek által Vasladynek „elkeresztelt” Margaret Thatcher is megérkezett a gyöngyvászonra (és érthetetlen késéssel a romániai mozikba) – a brit monarchiát mindig is leplezetlen rokonszenvvel figyelő recenzens számára pedig ez üdvös fejlemény.

Glamúrból fantomlétbe – Az MGM stúdió története III.

2011. január 31. – írta Soós Tamás

Habár az amerikai álmok melegágyának és sikersztorijának számító MGM az 50-es években látszólag második aranykorát érte, az évtized második felétől lassú, de biztos hanyatlásba kezdett. Neve az Oscar-díjak helyett a gazdasági rovatok főszereplője lett, ám a szomorú leépülés mögött továbbra is változatos MGM-portré rejlik.

Aranykor a szivárvány alatt – Az MGM stúdió története II.

2011. január 28. – írta Soós Tamás

A 30-as évek elején megkezdődött hatalmi és személyi változások 10 év alatt a stúdió profilját is megváltoztatták: a 30-as évek végén a sztárgárda, a 40-es végére pedig a produceri szekció is lecserélődött. Azonban a változások és a válság ellenére az MGM Hollywood első számú stúdiójának számított.

Iskolapad az életben – Lone Scherfig: An Education / Egy lányról

2010. március 4. – írta Németh Barnabás

Nick Hornby és Lone Scherfig – a páros, akikben első pillantásra semmi közös nincsen. Más alkotói stílusok, más témák és más származási közeg. De ha jobban a dolgok mélyére nézünk, akkor majd kiszúrja a szemünket a nyilvánvaló közös pont: ez a két művész piszkosul ért a kisemberek nyelvén, és legalább olyan jól képesek megjeleníteni ezek kapcsolatát. Az Egy lányról esetében pedig pontosan erre volt szükségük.