A négy amigó Hollywoodba megy – Martin Bourboulon: Les trois mousquetaires: D’Artagnan / A három muskétás: D’Artagnan

2023. október 28. – írta Kovács Patrik

Hosszú idő után újra benépesítik az ezüstvásznat Alexandre Dumas halhatatlan regényhősei. A három testőr: D’Artagnan egy monumentális, két fejezetre bontott nagyjátékfilm első felvonása, mely ugyan nem forradalmasítja a jól ismert történetet, két órán keresztül nívós szórakozásban részesít.

Zátonyra futott újraadaptálás – Ron Howard: In the Heart of the Sea / A tenger szívében

2015. december 8. – írta Szabó R. Ádám

Egy hideg téli este nekivágtam a város utcáinak, hogy megnézzem a nemegyszer feldolgozott Moby Dick egy újabb adaptációját, jobban mondva (a plakát szerint legalábbis) az azt inspiráló valós történet megfilmesítését, A tenger szívébent. Sosem kedveltem az alapanyagot, de gondoltam a veterán, díjnyertes rendező, Ron Howard (Egy csodálatos elme, Frost/Nixon) majd olyan oldalról közelíti meg a jól ismert történetet, ahogy más eddig nem tette, és ez majd tetszeni fog. A mozihoz érve azonban azzal kellett szembesülnöm, hogy rajtam kívül senki nem kerekedett fel a fehér bálna történetét megnézni, és csak hosszas könyörgés árán vetítették le a filmet nekem, az egyetlen vállalkozó kedvű nézőnek.

A díszlettelen történet – Joe Wright: Anna Karenina

2012. december 25. – írta Péter Árpád

Bevallom: az elején kissé zavarónak tűnt számomra egy Tolsztoj-regény megfilmesített változatának beékelése a fél világot ha nem is, de egy-két rosszfiú arcát hóttbiztosan lezúzó 3D-blockbusterek, a világot kéthetente megmentő (persze: amerikai!) tengerészgyalogosok és kéthavonta elpusztító apokalipszisek, no meg örökéletű tündék és elnyűhetetlen törpök vászonra feszített világai közé. A jelenlegi kultúrkereskedelemben uralkodó filmtrend ugyanis legtöbbször kimerül könnyed, mindennapi téjékozottsággal is értelmezhető történetek heppiendes dramatizálásában, amit itt-ott szépítenek digitális effektusokkal, s „gratuite”, tulajdonképpen csak önmagukért létező vizuális orgazmusok indukálásával igyekezvén pótolni a katartikus hatású mozgóképek helyén levőt űrt.