Greta Garbo életéről készül film Hollywoodban

2013. május 22. – írta a szerk.

A világhírű színésznő életéről és karrierjéről szóló alkotás főszerepében a holland Carice van Houten lesz látható, akit a Trónok harca Melisandre-jaként ismert meg a nagyvilág.

Bergman és Garbo kerül a bankjegyekre

2011. április 7. – írta a szerk.

A filmrendező és a filmcsillag azon személyiségek között van, akiknek az arcképével új, 2014-től érvényes bankjegyeket nyomtatnak Svédországban. (mediafax)

Jelenetek egy filmtörténetből – Svéd filmtörténet 2.

2009. március 5. – írta Csoma Emőke

A 20-as évek lejártával a svéd filmkészítők egy roppant nehéz időszakkal találták szembe magukat. Már sem Sjöströmre, sem Stillerre nem számíthattak, ráadásul önmagukat sem akarták feladni azáltal, hogy Európát vagy Amerikát hívják segítségül. A svéd filmgyártás – ahogyan maga az ország is – önállóságra született. Nincs szükségük másra, önmagukból építkeznek.

Jelenetek egy filmtörténetből – Svéd filmtörténet 1.

2009. január 19. – írta Csoma Emőke

David Frost brit kritikus szerint „a pokol az a hely, ahol a svédek mondják a vicceket”. Ezek szerint az emberek imádják a poklot, hiszen a skandináv országok közül Svédország filmművészete vált a legismertebbé és a legnépszerűbbé az elmúlt évtizedekben. Az amerikaiaknak még útmutatót is írtak Hogyan nézzünk Bergman-filmet? címmel. Valóban ennyire súlyos lenne a helyzet?

Csókolom, csókolom – Csóknemek a filmtörténetben

2007. május 15. – írta Margitházi Beja

Mivel a legtöbb filmben előbb-utóbb sor kerül egy-két csókra, a film története során szélesre bővült a választék a filmcsókok fajtáját, körülményeit, bemutatási módjukat, valamint a csókot váltók nemi és faji hovatartozását illetően.

Filmes metaforákból szőtt gardróbunk

2005. április 15. – írta Blos-Jáni Melinda

Van, akinek nehezére esik elővenni egy fiatalkori fényképét, nehogy kiderüljön, hogy gimnazista korában ő is McGyver-frizurát, esetleg Top Gun-dzsekit viselt, és van, aki a tavaly vásárolt Mátrix-szemüvegét tartogatja a következő nyári szezonra is. A hétköznapi nyelvhasználatban gyakran használunk filmes metaforákat, jelzőket ruhadarabok, hajviseletek jellemzésére, mint a Mátrix-kabát, Amélie-frizura.

Dekoratív színterek – A filmsztár arca

2004. január 15. – írta Margitházi Beja

A sztár arca a nagyközeliben: felület, sminkből, fényekből, árnyékokból létrehozott maszk – mégis a technikai, reprodukált kép nemhogy elvonná, hanem megteremti a személyiség auráját.

A weepie-k nagy korszaka – A melodráma műfajtörténete 3/2.

2003. április 15. – írta Hungler Tímea

Greta Garbo, Bette Davis, Ingrid Bergman, Joan Crawford: csak néhány sztár neve azon színésznők közül, akik alakításaikkal örökre beírták magukat a melodráma műfajtörténetébe. A zsánert bemutató sorozat második része az ő szerepeiken keresztül tárja fel a műfaj fejlődését 1950-ig.

Néma sirámok – A melodráma műfajtörténete 3/1.

2003. március 15. – írta Hungler Tímea

Tőrbe csalt ártatlanság, keserű házasságok, kirobbanó szenvedélyek, megcsalt szeretők – vér, verejték és könnyek, könnyek, könnyek. A melodráma a filmtörténet egyik legnépszerűbb filmes műfajaként a mai napig nem ment ki a divatból. A sorozat első része – a teljesség igénye nélkül – a kezdeteket, a némafilmeket tekinti át 1930-ig.