Zsenik, takarásban – Brit költők a filmvásznon II.

2011. március 9. – írta Szalay Dorottya

A rímfaragókat övező dicsfény az utóbbi fél évszázadban igencsak elhalványult, az igazán jó poéta filmen ma már szinte kuriózumnak számít, mintha természetfeletti erőkkel bíró lénnyel találkozna az ember. Ha pedig egyszerre többüket is egy helyre tereli a sors – legyen bár a helyszín a filmvászon –, az szinte szuperhősök összejövetelének tűnik a modern néző szemében.

Drakula és Frankenstein brit módra – A Hammer stúdió története II.

2010. szeptember 29. – írta Juhász Béla

Az 50-es évek végén Drakula és Frankenstein feltámasztásával nagyot kaszáló Hammer stúdió az új évtizedben a nyereséget a bevált sorozatok folytatásain kívül műfaji kísérletezésre is fordítja. A legendás brit műfajfilmes stúdió történetének második része.

Vámpírok, őrült tudósok és egyéb rémek bűvöletében – A Hammer stúdió története I.

2010. szeptember 27. – írta Juhász Béla

Műfaji filmeket készítő, Hollywoodon kívüli stúdióként megmaradni nem könnyű, főleg ha az amerikai közönséget célozzák meg filmjeikkel. A költségvetési praktikái mellett ilyen tekintetben is példaértékű a brit Hammer Film Productions története, hiszen másfél évtizeden át jelentős pénzösszegeket orozott el amerikai (horror)filmektől minőségi darabjaival.

Archetipikus – Mundruczó Kornél: Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv

2010. szeptember 13. – írta Ritter György

Az idei cannes-i repertoárba is beválogatott Mary Shelley-parafrázis látszólag Mundruczó Kornél színházi produkciói filmes újrahasznosításainak egyike. Az eredetit, a két évvel ezelőtti POSZT-on (Pécsi Országos Színházi Találkozó) díjazott Frankenstein-tervet bő plasztikázás után ültette vászonra, ráadásul úgy, hogy eddigi életművének fő stílusjegyeit is belesűrítette filmjébe. Minden itt van, amit az Afta óta megszoktunk tőle, éppen csak Tóth Orsi hiányzik.

Frankenstein kontra Frankenstein – Vincenzo Natali: Splice / Hibrid

2010. augusztus 31. – írta Csiger Ádám

Mary Shelley majd' 200 éves alapműve óta számos felelőtlen tudós és elszabadult teremtmény riogatta a nagyérdeműt a Universal és a Hammer adaptációitól a különféle exploitation-verziókon (I was a teenage Frankenstein, Re-Animator) át Cronenberg bio-horrorjaiig. Natali sci-fi-horrorja, a Hibrid a tudós, a szeretett nő és a szörnyeteg háromszögét ábrázolja radikálisan új, már-már a Kramer kontra Kramert idéző megközelítésből.

Magyarok Hollywoodban 2. – Sztárok akcentussal

2010. augusztus 27. – írta Lasztóczi Petra

A magyar származású szakemberek, színészek, üzletemberek többsége a húszas években, a magyar filmgyártás összeomlása után telepedett le Amerikában. Összeállításunk első részében két nagy producer, Fox és Zukor, valamint két rendező, Korda és Kertész életművével foglalkoztunk. Most hollywoodi-magyar színészek és színésznők kerülnek terítékre.

Fekete alakok, sötét háttér előtt – A horror története 2/1.

2001. augusztus 15. – írta Pápai Zsolt

Kevés műfaj van a filmművészetben, mely akkora örökséget és oly kiterjedt családfát mondhat magának, mint a leglenézettebbek közé tartozó horror; a pornó mellett nincs még egy zsáner, amely ennyire megvetett lenne, ugyanakkor kevés olyan akad, mely ennyi rajongóval bírna: a mozitörténet legalantasabbnak bélyegzett műfaja egyben a legnépszerűbbek egyike is.