Szeretettel, Dorothy – Csapón kívül 26: Sydney Pollack: Aranyoskám / Tootsie (1982)

2017. december 2. – írta Buzogány Klára

Szerepel minden idők legjobb vígjátékainak listáján (nagyjából bárki állítja azt össze), de beválogatták minden idők legviccesebb forgatókönyvei közé is. Főszereplőjét Dustin Hoffman találta ki, mégsem volt biztos abban, hogy merje vállalni a szerepet. Itt az Aranyoskám (Tootsie, 1982) – egy felhőtlenül szórakoztató válasz az „és milyen filmet nézzek ma este?” örök kérdésre.

Műanyag! – Csapón kívül 18.: Mike Nichols: Diploma előtt / The Graduate (1967)

2017. június 23. – írta Buzogány Klára

A nagy stúdiók tologatták a forgatókönyvet, főszereplője szinte ingyen vállalta a szerepet, színésznők egész sora dobta vissza Mrs. Robinson visszataszító figuráját – a Diploma előttnek mégis sikerült valami bizsergetően újat mutatnia, nyakon csípni a korszellemet s ezzel az amerikai film egyik mérföldkövévé válni, beindítani egy tehetséges, fiatal színész karrierjét, zenéi pedig máig töretlenül népszerű slágerek lettek.

A jóból nem árt meg a sok – 5. Comedy Cluj Nemzetközi Filmfesztivál, Kolozsvár, 2013. október 11–20.

2013. október 22. – írta Székely Bíborka

Na végre, így kell ezt csinálni! – kiálthatott fel a múlt héten a nagyérdemű a Comedy Cluj filmfesztivál láttán. A legnagyobb európai vígjátékfesztivál elnevezéssel dicsekvő esemény ugyanis kezd méltó lenni a nevéhez, és az impozáns szponzorlista mellett idén már a filmfelhozatala is tekintélyt parancsolt. No nem a TIFF hátborzongató, felkavaró, napokig kísértő opuszaihoz mérten, de már egy összeszedett, egységes fesztivál kinézetét keltve. Egész jó filmekkel. Tény, hogy érdemes feljegyezni. És nem csak a kolozsváriaknak.

Érzelmes utazás – Barry Levinson: Rain Man / Esőember, 1988

2010. május 14. – írta Buglya Zsófia

Az 1988-as év legjobb filmjét az alábbi 5 jelölt közül választották ki az Amerikai Filmakadémia tagjai: Az alkalmi turista (r: Lawrence Kasdan), Dolgozó lány (r: Mike Nichols), Lángoló Mississippi (r: Alan Parker), Veszedelmes viszonyok (r: Stephen Frears) és Esőember (r: Barry Levinson). Választásuk ebből a nem annyira korszakos, inkább tehetséges mestermunkákat felvonultató mezőnyből Levinson érzelmes meséjére esett.

Válni csak pontosan, szépen... – Robert Benton: Kramer vs. Kramer / Kramer kontra Kramer, 1979

2010. április 9. – írta Ruprech Dániel

Egy magára hagyott apa olykor keserű, olykor édes csatározása fiával, fájdalmas küzdelme volt feleségével mélyebbre hatolt az Akadémia tagjainak szívében, mint Coppola vietnami pokoljárása (Apokalipszis most), vagy Bob Fosse 8 és fél-ízű musicalje, a Mindhalálig zene (All That Jazz). A Kramer család viszontagságai 9 jelölésből 5 kategóriában kaptak díjat.

Az elveszett identitás nyomában – John Schlesinger: Midnight Cowboy / Éjféli cowboy, 1969

2009. június 12. – írta Nagy V. Gergő

Pár hete volt 40 esztendeje, hogy New Yorkban bemutatták John Schlesinger első amerikai filmjét – ami kevesebb, mint egy évre rá a legjobb filmnek, rendezésnek, és adaptált forgatókönyvnek járó díjat is elnyerte a Filmakadémiától. Az Éjféli cowboy kitüntetése több szempontból is rendkívüli pillanat az amerikai filmhistóriában.

A jó, a rossz és a harmadik – Gary Fleder: Runaway Jury / Az ítélet eladó

2004. június 15. – írta Zágoni Bálint

Az amerikai alkotmány születésekor az az elv volt a döntő, hogy a köznépnek kell ítélnie, így került a köznép tizenkét képviselője a tárgyalóterembe, hogy az érvek és bizonyítékok alapján hozza meg döntését.