Puccs a diliházban – A United Artists története I.

2010. július 28. – írta Jankovics Márton

A United Artists-ra úgy tekinthetünk, mint az alkotói szabadság intézményesült utópiájára. Majd egy évszázados történetét idealista elképzelések és gazdasági realitások egyaránt tarkították, előbbiek ugyan fatális vereséget szenvedtek a 80-as években, de a renegát stúdió még ezzel a grandiózus bukással is újabb bizonyítékát adta, hogy bármikor képes nagy horderejű változások katalizátorává válni a filmiparban.

Néma sirámok – A melodráma műfajtörténete 3/1.

2003. március 15. – írta Hungler Tímea

Tőrbe csalt ártatlanság, keserű házasságok, kirobbanó szenvedélyek, megcsalt szeretők – vér, verejték és könnyek, könnyek, könnyek. A melodráma a filmtörténet egyik legnépszerűbb filmes műfajaként a mai napig nem ment ki a divatból. A sorozat első része – a teljesség igénye nélkül – a kezdeteket, a némafilmeket tekinti át 1930-ig.

A „felnőtt” westernek időszaka – A western története 2.

2002. január 15. – írta Szántai János

A húszas-harmicas évek hollywoodi futószalagján megjelennek és fényesre csiszolódnak a western kliséi: D. W. Griffith, William S. Hart, Tom Mix, John Cruze. John Ford és John Wayne együttműködése már az „érett” western korszakát fémjelzi. Az ötvenes évekre pedig a műfaj amerikai ága annyira árnyalt és túlérlelt lesz, hogy megújulásához „külső segítségre” van szüksége.

Filmtörténet tizennégy részben (VII.) – A nagyipari filmgyártás kialakulása – A hollywoodi stúdiórendszer kiépülése

2001. szeptember 15. – írta Vajdovich Györgyi

A mozgóképet megszületése után 2-3 évvel már a világ minden táján ismerte a közönség, és nagyjából két évtized elegendő volt arra, hogy a filmgyártás nagyipari formája kialakuljon. A stúdiók hierarchizált struktúrája minél több film hatékony és gyors előállítását tette lehetővé – nem véletlen, hogy a filmgyártás akkor kialakult munkamódszere lényegében máig fennmaradt.

A festészet filmszerződése

2001. szeptember 15. – írta Pethő Ágnes

A festészettel szerződött filmekben a pikturalizmus rálátást nyit nemcsak a filmfestészet, hanem a képszínház, a képköltészet, a képírás, a képes beszédés a képzene kaleidoszkópszerűen változékony alakzataira is.