A daimjó* – Kuroszava Akira-portré 1.

2010. március 23. – írta Ritter György

A japán filmről sokaknak ugrik be elsőre Kuroszava Akira neve. Nem véletlenül: neki köszönhető, hogy nyugaton elismert és nézett lett a napkeleti ország filmtermése. A Mester életművének filmtörténeti fontossága nem csak abban áll, hogy egyedülálló elbeszélésmódját briliáns vizualizációval ötvözte, de 31 önálló rendezésével számos nyugati tömegfilmest is „megihletett”. 12 éve hagyta itt az árnyékvilágot, s ha köztünk lenne, ma lenne 100 éves.

Kuroszava Filmest Csíkszeredában

2010. március 19. – írta a szerk.

100 éve született a nemzetközileg is elismert Akira Kuroszava japán filmrendező. Csíkszeredában két általa rendezett filmmel emlékeznek munkásságára március 22-én és 29-én.

Tükröződések – Akira Kuroszava: Rashomon / A vihar kapujában, 1950

2010. február 26. – írta Farkas István

A tudat által teremtett birodalom szükségszerűen más, mint a mindennapjaink világa. Ennek ellenére gyönyörrel szemléljük, és nagy kedvteléssel írunk és beszélünk róla. De mivel a műalkotás világa nem valós, természetes, hogy a róla való beszéd sem lehet igaz. De amint a Rashomon paraszt-szereplője mondja: „Nem kell még egy szentbeszéd. Nem érdekel, hogy hazugság-e, amíg szórakoztató!” Valahogy így vagyunk a Rashomonnal is.

Spielberg és Scorsese avatja fel Kurosawa Filmiskoláját

2009. március 23. – írta a szerk.

Steven Spielberg és Martin Scorsese a Kaliforniai Anaheim Egyetem Akira Kurosawa Filmiskolájának ma esti felavatásán fog ünnepi beszédet mondani.

A szellemi és lelki erő hanyatlásának (kór)képei – Az őrület fokozatai Akira Kuroszava filmjeiben

2003. április 15. – írta Király Hajnal

Kuroszava filmjei esetében a hibátlan technikai kivitelezés, az egyéni stílussá szűrt japán civilizációs elemek csak egy paradoxon egyik oldalát képviselik. A háború, a kegyetlenség, a rivalizálás dramaturgiájának realisztikus bemutatásával egyidejű az emberi értékek felmutatása, a japán rendező filmjei kapcsán oly sokat emlegetett humanizmus. Sőt, inkább azt mondhatjuk, hogy sokkal fontosabb ezekben a filmekben az, ahogyan a szörnyű események visszhangra találnak a karakterekben és visszatükröződnek az arcokon.

Ismétlés, lehetetlen – A hét mesterlövész és A hét szamuráj

2002. február 15. – írta Baló Levente

Vajon miért is mesélnek bizonyos történeteket újra és újra? A gyerekek szívesen hallgatják újra ugyanazokat a meséket, de a felnőtteknek is megvannak történeteik, melyekhez ismételten visszatérnek. Vajon miért vesz elő a filmrendező egy olyan történetet, amelyet más már elmondott?