Nagyváradon 1911-ben a Nagyváradi Napló című napilap egyik újságírója levelet intézett a nagyváradi Szigligeti Színház művészeihez, valamint az Uránia és a Vigadó mozik igazgatóihoz, melyben felkérte őket, hogy írásban közöljék, hogyan is látják a mozi és a színház egymáshoz való viszonyát. A válaszok a „Színház és mozi" című cikkben jelentek meg, 1911. december 24-én.
Erdélyi Miklós (színházigazgató)
Vitatom, mintha egyenrangú lehetne bármily tökéletessége esetén a mozi a színházzal, és mégis féltem tőle a színészet egzisztenciáját, mert valósággal rászabadították, és fönntartás nélkül még egyre szaporítják az effajta intézményeket. A mozi a közönség egy részét, főként az úgynevezett olcsóbb közönséget magához vonzza, s ezzel alapjában megrendítheti a vidék amúgy is ezer nehézséggel küzdő színészetét.
Zsigmondi Anna (színésznő)
A mozi kétségkívül hódít, ennek titkát én abban látom [...], hogy a mozi olyan kiállítást [értsd: látványt] produkál, amire egy színpadon aligha volna képes még oly áldozatkész igazgató is. Mert a közönség fényt, pompát, ragyogást akar látni, innen van a mozi nagy nekilendülése leginkább.
Hunyadi József (színész)
Vitatkozni sem lehet már arról, hogy a mozi a jövő színháza. Nem a mai mozgófényképeket értem, mert ezek a lehető tökéletességük mellett is nem egészen illúziókeltők. Hanem a jövő moziját, amelyben nem csak mozognak, hanem beszélnek és énekelnek is az alakok. Én azonban akkor se féltem a mozitól a színészetet, mert a színházi előadás közvetlenségét nem lehet a legfinomabb művészi gépekkel se visszaadni.
Angyal Ilka (színésznő)
A [mozinak a] színészetre való hatását egyelőre nem lehet megállapítani, a színészek gazdasági viszonyait azonban nemigen érinti, vagy legfeljebb csak előnyösen, mert például külföldön működő színészek rengeteg pénzt keresnek mellékesen a moziszínházaktól [értsd: filmstúdióktól].
Szentgyörgyi Mártha (színésznő)
Én feltétlenül művészi feladatnak vélem a mozigép [értsd: felvevőgép] előtt játszani és sokkal nagyobb kvalitásokat gondolok ehhez szükségesnek, mint ahhoz például, hogy valaki a színpadon jó közepes színész, vagy színésznő lehessen [...]. [A mozi ma még] jó sokáig is néma lesz, s így a sikerhez legfőbb eszköze egyes-egyedül a színészi alakítás tökéletessége, a mimika. Hogy szótlanul is megértesse a nézővel a cselekményt.
Sík Rezső (színész)
Arra nem tudnék határozott választ adni, hogy káros befolyású-e a színházra a mozi, de az kétségtelen, hogy átalakító hatással van a színjátszásra. [...] Ma már nem kell a színpadon félórás monológ, nem „veszi be" a közönség azt, hogy egy szereplő hosszú jeleneteken keresztül mesélje el, ami a kulisszák mögött történik. A darabnak gyorsan, a közönség szeme előtt kell leperegni, a publikum mindent látni akar, s az igazán modern írók már automobilt, sőt nemsokára repülőgépet is szerepeltetnek a színpadon.
Horváth Mici (színésznő)
[Ha] a moziról szólunk, kétségtelen, hogy a film alkalmas a leginkább arra, hogy világhírűvé tegyen egy színészt vagy színésznőt, s bármily nagy csodálója vagyok Sarah Bernhardt-nak [...], kétségtelen, hogy például Asta Nielsen [...] sokszorosan népszerűbb, világhíresebb már ma is.
Medgyaszai Jenő (színész)
Egy föltétlenül nagy előnye van a mozinak a színház felett: az, hogy a nézőtér sötét.
Báthory Elza (színésznő)
[A mozinak] máris érezni egy nagy fölényét a színház felett: akármit játszik a mozi, és akárhogyan, nem írnak róla kritikát.
Váradi Aladár (színész)
Föltartóztatni nem lehet a mozi fejlődését, én hát azt hiszem, hogy előbb-utóbb a színházak fogják követni a mozit. Úgy képzelem, hogy például a felvonásközöket mozgófényképelőadással töltenék be, a függöny helyén egy vetítővásznat alkalmaznak, s míg a színpadot berendezik: a közönség mozgófényképeket is láthat.
Étsy Emília (színésznő)
A mozi térhódításának titka egyes-egyedül bennünk – a közönségben – keresendő. A ma embere ideges, türelmetlen, nem képes arra, sokszor nincs is hozzá ideje, hogy óraszámra üljön a színházban. Egy pillanatra beszalad a moziba, végignéz egy, esetleg két képet [H. L. megjegyzése: akkoriban több rövid filmet vetítettek le egy-egy előadáson, ugyanis a filmek hossza 800 és 1500 méter között volt.] és már rohan is tovább a kenyér után.
Kabos Gyula (színész)
Én nem nyilatkozom. Nem akarok se pro, se kontra szólni. Én nagyon jó színész vagyok, de sokan azt mondják, hogy a moziban még nagyobb sikereim lennének. Mit lehet tudni?
Székely Jenő (az Uránia mozi igazgatója)
A találmány, mely az emberi mozgásokat már-már szinte teljes tökéletességgel és élvezhető folyamatossággal adja vissza, szerintem éppen olyan nagy jelentőségű kulturális szempontból, mint a könyvnyomtatás feltalálása. Sőt, amíg a nyomtatott betű csak azoknak az ismeretkörét tágítja, akik a betűvetés mesterségét elsajátították, addig a mozi azok számára is lehetővé teszi a tanulást, a tapasztalatgyűjtést, az ismeretterjesztést, akik még egészen kezdetleges fokán állanak a műveltségnek.
Pongrácz Jenő (a Vigadó mozi igazgatója)
A fejlődés minden irányban egy cél fele halad: megszüntetni a távolságokat [...]. Ez a törekvés a mozi szülőapja, ebból pattant a gondolat: megörökíteni és eljuttatni mindenfelé azokat az érdekes, látványos, vagy tanulságos momentumokat, amelyek ismeretére mindenütt szükség van, vagy amelyek megismerése nevelő, tanító hatással lehet azokra, akik ezt szükséglik. Ami mármost a mozi jövőjét illeti, minden attól függ, hogy mennyi idő alatt sikerül – mert sikerülni fog – összekombinálni a vetítőgépet a beszélőgéppel.
A részleteket Hollósi Laura gyűjtötte és válogatta.
