Képtelen forgatókönyvek alapján – Kenneth Branagh filmes Shakespeare-adaptációi

2000. október 15. – írta Margitházi Beja

„Föltartóztatni nem lehet a mozi fejlődését, én hát azt hiszem, hogy előbb-utóbb a színházak fogják kivetni a mozit. Úgy képzelem, hogy például a felvonásközöket mozgófénykép-előadással töltenék be, a függöny helyén egy vetítővásznat alkalmaznak, s míg a színpadot berendezik: a közönség mozgófényképeket láthat" – így vélekedett a színház és a film kapcsolatáról egy nagyváradi színész a századelőn. Shakespeare-darabból már a mozi megszületésekor mozgókép készült. A Filmtett összeállítása a színpad és a film tárgyairól, a két művészet kölcsönhatásáról szól.

A színház mágikus tárgyai – Beszélgetés Tompa Gábor rendezővel

2000. október 15. – írta Kelemen Kinga

Nekem valójában a filmrendezés is éppen úgy szakmám, hiszen a bukaresti színház- és filmrendezői szakot végeztem el, és becsületesen végigküzdöttem magam a filmművészeti főiskola elméleti és gyakorlati tantárgyain is. '80-81-ben két kísérleti évfolyamon összekötötték a színház-, film- és tévérendezést, de a harmadik év végén kiderült, hogy utolsó évesen szinte képtelenség előadást is, és negyedórás játékfilmet is rendezni, így hát választani lehetett, ki melyik szakon szeretne államvizsgázni.

„Azt mondják, a moziban nagyobb sikereim lennének" – A századelő színészei, mozi- és színházigazgatói a mozgóképről

2000. október 15. – írta Hollósi Laura

Nagyváradon 1911-ben a Nagyváradi Napló című napilap egyik újságírója levelet intézett a nagyváradi Szigligeti Színház művészeihez, valamint az Uránia és a Vigadó mozik igazgatóihoz, melyben felkérte őket, hogy írásban közöljék, hogyan is látják a mozi és a színház egymáshoz való viszonyát. A válaszok a „Színház és mozi" című cikkben jelentek meg, 1911. december 24-én.