A filmzenei szakirodalom egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a Hollywood-központú szemlélet mellett milyen szinten lehet szegmentálni a filmzene világát.
A Büszkeség és balítélet meg a zombiktól nem kell többet várni, mint amit a címe sugall: egy klasszikus irodalmi mű szórakoztató mozgóképes kizsákmányolását, és akkor nem fogunk csalódni. Szerelmesfilm és zombihorror parodisztikus keresztezése: meghökkentő koktél, de meglepően jól fogyasztható – legalábbis mozivásznon.
Radu Muntean az a fajta rendező, aki „pihen”, ha nagyjátékfilmen dolgozik. Ilyenkor szembemegy az egyértelművel, és forgatókönyvíró társaival, Alexandru Baciuval meg Răzvan Rădulescuval együtt keresi a választ a legkevésbé hétköznapi kérdésekre. Ez akkor is érződik, ha szóba állsz vele: olykor önmagadnak fogsz ellentmondani. Ez így természetes, ha vele van dolgod: kérdéseket teszel fel saját magadnak.
Rég nem készült Ocean’s-film (a harmadik részt 2007-ben adták ki), a Szemfényvesztők folytatására is várni kell még, szerencsére itt van Will Smith, aki A Wall Street farkasával befutó Margot Robbie-val az oldalán vállalja, hogy amíg jön egy okos forgatókönyvvel operáló, a tolvajlét glamúr-oldalát bemutató, könnyed film, leköti a néző figyelmét szép pofijával, hogy az csak a moziból kijövet vegye észre: meglopták.
Az Európai Filmakadémia 2014 legjobb filmjének járó díját, a rendezői, forgatókönyvírói és operatőri elismerésekkel, sőt a közönségdíjjal egyetemben a Pawel Pawlikowski rendezte, egy fiatal apácáról szóló, fekete-fehér alkotás hozta el, amelyben a lány kommunista bírónő nagynénjének köszönhetően döbben rá zsidó származására. Az Ida azóta megnyerte az Európai Parlament Lux-díját is, illetve még versenyben van a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscarért. A rendezővel Rigában, az Európai Filmdíjak alkalmával interjúztunk.
Pontosan száz év, közel száz film, ezer arc. Tízezer írott karakter, melyben a filmsztár Tolnay Klári karakterét idézzük: a celluloid csillogó naiváját. No és tíz-egynéhány film, melyre egyáltalán emlékezett a száz esztendeje született Tolnay Klári, a színpad humanista varázslója a magyar filmtörténetben jelentősnek mondható hat évtizedes mozifilmes pályafutásából.
Ezzel a szlogennel és a hozzá tartozó sárga kaméleonnal, naponta frissülő kiadvánnyal, fiatal, de nem feltétlen ügyetlen önkéntesekkel, valamint rengeteg izgalmas filmmel volt tele az elmúlt tíz nap a kincses Kolozsvár, amelyről láthatóan hasonló ismertséget próbálnak generálni a fesztivál szótársításának is. Az immár ötletekkel is, és nem csak támogatókkal rendelkező Comedy Cluj végzi a dolgát: évről évre elhozza és bemutatja nekünk a hazai, valamint külföldi független vígjátékok javát.
Szinte minden évben készül egy gyorsan kultikussá váló és többé-kevésbé hosszú ideig az is maradó young adult-film. Az idei évet persze már elvitte a Fault in Our Stars, de R.J. Cutler játékfilmes bemutatkozása ettől még lehetett volna az év másik durranása. Helyette az egyik legkínosabb film lett, nemcsak a műfaján belül.
Ami egyeseknek morcos szőkék és ostoba dialógusok keveréke, másoknak sokkoló életutak és epizódonként születő szállóigék sorozata. Lehet utálni és lehet imádni, de jelentőségét vitatni nem. Visszavágó a Trónok harcának becsületéért. Rajongói pennából.