Az Egy férfi és egy nő, a Szerelem és az Előzés legendás színésze 91 éves volt.
Mint sokan mások, színházban kezdte, de a deszkákon nem tudott kibontakozni, így a kamera felé fordult. Épp hogy felbukkant Brigitte Bardot oldalán az És Isten megteremté a nőt-ben (1956), amikor elvitték katonának Algériába. Visszatérte után kisebb szerepeket kapott a kor nagy sztárjai mellett (pl. az egyik Veszedelmes viszonyok-adaptációban Jeanne Moreau-val), de szívesen játszott olasz filmekben is, pl. Vittorio Gassman mellettt az Előzésben (Dino Risi: Il sorpasso), ami azért ironikus, mert a filmben ugyan ő játssza a félénkebb srácot a speedfreak melletti anyósülésen, a valóságban viszont sportautó-bolond volt.
Apropó, sportautó: az igazi nagy áttörés 1966-ban érkezett a francia újhullám formai nóvumainak közönségfilmes, negédes dallamokkal ellátott apotheózisában: a Claude Lelouch-féle Egy férfi és egy nő a mai napig nézhető, dúdolható, idézhető, gyönyörű film, nem kis részben Trintignant alakításának. Innentől kezdve kapcsolt ötösbe a karrierje sebességváltóján: játszott Rohmer (Éjszakám Maudnál), Bertolucci (A megalkuvó), Truffaut (Végre vasárnap), Costa-Gavras (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája), Robbe-Grillet (Transzeurópa expressz), Chabrol (Barátok) és Kieslowski (Három szín: Piros) filmjeiben. Még spagettiwesterben is lődözött (Sergio Corbucci: A halál csöndje). de még magyar produkcióban is látható (Szabó László: Sortűz egy fekete bivalyért, 1984).
Úgy tűnt, hogy Haneke 2012-es filmjében, a Szerelemben tesz pontot egy ragyogó karrier végére Emmanuelle Riva mellett, aztán mégis vissza-visszatért a nagyvásznakra, legutolsó alkalommal épp egy múltidézős Claude Lelouch-filmben, 2019-ben.