Júliustól színesben jelenik meg az egyetlen magyar nyelvű nyomtatott filmművészeti folyóirat, a Filmvilág. A lapszámban a vietnami háború médiavisszhangjáról, a Kádár-kori bűnfilmről, a mainstream és a független sci-firől olvashatunk. A tartalom alább.

Vietnami háború

Amerika vietnami katonai beavatkozása a 60-as években nem csupán az addig jobbára legyőzhetetlennek hitt Egyesült Államok katonai presztízsét rendítette meg, de az amerikai sajtó hatalomhoz és háborúhoz fűződő viszonyát is alapjaiban rajzolta át. Ez volt az első televíziós háború, amit újságírók központi cenzúra nélkül, a történésekkel szinkronban közvetíthettek.

• Soós Tamás Dénes: A sajtó hatalma, a hatalom sajtója (Vietnam és a média)
• Vágvölgyi B. András: Éles képek (Haditudósítók Vietnamban)
• Benke Attila: Virágnyelven a borzalomról (A vietnami háború allegóriái)

Magyar műhely

A szocialista Magyarország túl szűk hely volt ahhoz, hogy a krimibe illő nagyformátumú bűn elférjen benne. Az 1949-ben államosított magyar filmgyártás korántsem vonzódott a bűnügyi filmek zsáneréhez, majd húsz évbe tellett, míg az első szocialista krimi (A hamis Izabella, 1968) filmvászonra került.

• Hirsch Tibor: Kékfény az alagút végén (A Kádár-kori bűnfilm)
• Morsányi Bernadett: Magyar Godard (Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel)
• Szivák Bernadett: Irinyi mindig újrakezdi (Beszélgetés Cibulya Nikollal)

Új raj

A kortárs japán film leghíresebb rendezőnője Méliès helyett a Lumière-testvérek örököse: akkor is dokumentál, amikor játékfilmet készít.

• Teszár Dávid: Még közelebb (Naomi Kawase)

Tudománytól mágiáig

„Az emberi elmének semmi sem szabhat határt.” – nyilatkozta a nemrégiben eltávozott Stephen Hawking. A globális szorongás korában a retrográd amnéziával küszködő mainstream sci-fi nem így látja, ritkán kínál érdemi perspektívát a néző számára, az emberi faj jövőjébe vetett hit a függetlenfilmesek privilégiumává vált.

• Géczi Zoltán: Vissza a jövőbe (Sci-fi prognózisok)
• Huber Zoltán: Végzetes vonzerő (A Marvel-fantasy világképe)

Pasolini

A politikai modernizmus korszakában (1967-től 1975-ig) a rendezők ún. „ellenfilmeket” készítettek, Nyugat-Európában a kapitalista, Közép-Kelet Európában a szocialista rendszer működési zavarait vizsgálva. Pasolini társadalomkritikus parabolája, a Teoréma ennek az irányzatnak az egyik legjobb filmje.

• Pólik József: A sivatag polgárai (Pasolini Teoréma – 1. rész)

Film és irodalom

• Talabos Dávidné: A „szív írója” (Dickens adaptációk)
• Bikácsy Gergely: A montázs, Bazin és mi (André Bazin 100)

Fesztivál

• Gyenge Zsolt: Feminin fesztivál (Cannes)
• Baski Sándor: Provokálok, tehát vagyok (Kolozsvár)

Könyv

• Koósz István: „Mondottam, ember: küzdj…” (Hirosima gyermeke – Sindó Kaneto filmművészete)

Kritika

• Margitházi Beja: Ameddig bírod (Tuza-Ritter Bernadett: Egy nő fogságban)
  Barotányi Zoltán: Adj király katonát! (Claudio Poli: Hitler kontra Picasso; Ross Adam – Robert Cannan: Kim Dzsongil bemutatja)

Erdélyből a Filmvilág legkönnyebben, legtakarékosabban a dimag.hu honlapján előfizethető.