Guillermo del Toro friss sikerfilmje kapcsán a víz filmes szimbolikájáról, emellett Georges Lucas avantgárd alkotásairól és a Kádár-kor „padlógázas” életérzéséről is cikkez a februári Filmvilág. A tartalom alább.
Szépség és szörnyeteg
A horror Lovecraft óta ellentérként tekint a tengermélyre, a tudomány által fel nem térképezett, meg nem hódított víz alatti világra, ahol nem a ráció az úr. A hibátlan, arányos, harmonikus Szépség és a torz volta miatt kitaszított, de pusztító erejű Szörnyeteg találkozása minden kultúrának archaikus élménye, mert a személyiség és a társadalom ősellentmondásait testesíti meg.
- Varró Attila: Varázslatos filmvilág (Csoda és fantasztikum)
- Huber Zoltán: Idegenszeretet (Guillermo del Toro: A víz érintése)
- Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok (Tengermélyi gótika)
A Lucas-univerzum
Nincs még egy olyan rendező, akinek a neve ennyire szorosan összeforrt volna egyetlen filmcímmel: ha meglátjuk George Lucas nevét, reflexszerűen villannak elénk a Csillagok háborúja neonsárga betűi. Kevesen tudják, hogy a kortárs hollywoodi film gyártói/forgalmazói mechanizmusát meghatározó pop-történeti kolosszust egy olyan filmrendező alkotta meg, aki keményvonalas kísérleti filmesként indult.
- Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes (Georges Lucas rövidfilmjei)
- Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó (Brian Jay Jones: Georges Lucas – Galaxisokon innen és túl)
- Andorka György: Ki a fészekből (Rian Johnson: Star Wars: Az utolsó Jedik)
Új raj
Kétszer három nagyjátékfilm, hangos sikerek és apróbb botlások, tizenhét év alatt. John Michael McDonagh és nála három évvel fiatalabb Martin eddigi mozgóképes életművei nemcsak a számokat nézve egymás tükörképei. Filmjeik a morbid humor és játékosság ellenére is tragikus alaptónusúak, a törvényszerűen elkomoruló befejezéseket egyedül a feloldozás felvillanó lehetősége oldja.
- Huber Zoltán: Két férfi, egy eset (John Michael és Martin McDonagh)
Film/zene
Az HBO és a Netflix a közelmúltban három nagyköltségvetésű sorozatban idézte fel az 1970-es évek New Yorkjának popkulturális robbanását.
- Géczi Zoltán: A romlás virágai (A 70-es évek amerikai popkultúrája)
A kép mesterei
- Gelencsér Gábor: Az objektív lírája (Miroslav Ondříček 1934-2015)
Magyar filmtörténet
A padlógázas rohanás jól passzolt a 60-as évek a generációs életérzéséhez, amihez persze autó kell. Birtokolni viszont csúf: vagyis az autó kellhet ugyan a szép szabad élethez, de a nagyautó tulajdonlása nagypolgári bűn, a kisautó szeretése-féltése kispolgári bűn.
- Hirsch Tibor: Száguldani szép (Kádár-kori álmok: Autósmesék)
- Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos (Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész)
Kísérleti mozi
- Beke László: „Ő maga a csap” (Maurer Dóra)
Animáció
- Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész (Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel)
- Barkóczi Janka: Dühös körök (Ali Soozandeh: Teheráni tabuk)
- Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak (Anilogue 2017)
Fesztivál
- Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon (Gdynia)
Határsáv
- Kolozsi László: Ikonosztáz (Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre)
Televízió
- Kovács Gellért: Manna Mia (Madarász Isti: Egy szerelem gasztronómiája)
Kritika
- Soós Tamás Dénes: Minden eladó (Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű)
- Baski Sándor: Eltűnik hirtelen (Andrej Zvjagincev: Szeretet nélkül)
- Kolozsi László: Határhelyzetek (Samuel Maoz: Foxtrott)
- Vincze Teréz: Női hangok kórusa (Julian Rosefeldt: Manifesztum)
- Pethő Réka: Csábító olasz nyár (Luca Guadagnino: Szólíts a neveden)
