A lakhatási problémáról, mint a Kádár-kori filmek visszatérő témájáról, Laurent Cantet és John Carpenter munkásságáról, valamint a közösségi oldalak manipulatív oldalával foglalkozó filmekről olvashatunk a Filmvilág márciusi számában. A tartalom alább.

Magyar műhely

A Kádár-kor harmincnégy évében folyamatosan fennáll lakhatási probléma, viszont ebből legalább harminc esztendőben ez a társadalmi és kulturális közbeszéd engedélyezett tárgya is. Vagyis egyáltalán nem szerepel a cenzurális tabuk között. Neve is van, úgy hívják: „lakáskérdés”. Ha pedig úgyis hivatalos a dolog, filmet is lehet róla csinálni.

• Hirsch Tibor: Vágytárgyak és enteriőrök (Kádár-kori álmok: lakásmesék)
• Gelencsér Gábor: Isten szemével (Beszélgetés Jeles Andrással)
• Soós Tamás Dénes: Az éjszaka misztériuma (Beszélgetés Máthé Tiborral)
• Mészáros Márton: „A nehezítő körülmény én vagyok” (Beszélgetés Sándor Pállal)
• Szivák Bernadett: A pozitív hős és egy aljas módszer (Beszélgetés Tóth Barnabással)
• Varga Zoltán: Papírvizsla, madárkomédia (Cseh András és Mata János animációi)

Új raj

A francia rendező 2008-ban Az osztállyal robbant be a köztudatba, de egy évtizeddel korábban debütált. Laurent Cantet eddigi nyolc nagyjátékfilmjében folyamatosan egyetlen témát járt körül: mindig egy-egy közösséget vizsgál.

• Vajda Judit: Egyedül nem megy (Laurent Cantet)

A zsáner mesterei

A 70 éves John Carpentert bármennyire is a horrorműfaj mestereként könyvelik el – a Halloween, A köd, A Dolog vagy Az őrület torkában alapján joggal –, az életműben mégis legalább ennyire meghatározó, ha ugyan nem jelentősebb a western zsánerének  rendszeres megidézése, valamint a kötődés a sci-fi műfajához.

• Géczi Zoltán: Halhatatlan kardok, örökkévaló kamerák (Takeshi Miike-jubileum)
• Varga Zoltán: A látszat világai (John Carpenter víziói)

Szerelmi átkok

• Szabó Ádám: Szenvedélybűn (Sokszorosított sztárok)
• Baski Sándor: Beépített anyaghiba (Paul Thomas Anderson: Fantomszál)

Net/papír/olló

Alig néhány éve még úgy hittük, az internet fejlődésével és a közösségi platformok robbanásszerű terjedésével végre valóban közvetlenül formálhatjuk a demokráciát. A világháló alulról építkező struktúrája és a heterogén információk sokasága törvényszerűen kizárják a tudatos torzítás, az elhallgatás vagy a manipuláció lehetőségét. A kezdeti hurráoptimizmus mára sötét depresszióba váltott.

• Huber Zoltán: Hasadó valóságok (Az álhírek és a közösségi média)
• Pernecker Dávid: Travis Bickle meghalt (Rajongói elméletek)
• Szíjártó Imre: Filmmániások (Jelentés a blogoszférából)
• Pápai Zsolt: Az elnöknő emberei (Steven Spielberg: A Pentagon titkai)

Könyv

• Stőhr Lóránt: Kiazmus és felemásság (Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés)

Filmtörténet

• Paár Ádám: Egy örökzöld német műfaj (A Heimat-film)

Fesztivál

• Kovács Patrik: Bajnokok, mint mi (BIDF)

Kísérleti mozi

• Varga Balázs: Enyészet (Lichter Péter: The Rub)

Kritika

• Schreiber András: Germán anya (Fatih Akin: Sötétben)
• Tóth Klára: A kultúra folytonosság (Zsigmond Dezső: A Sátán fattya)
• Huber Zoltán: Célközönséges (Herendi Gábor: Valami Amerika 3.)
• Kolozsi László: A félfülű Getty (Ridley Scott: A világ összes pénze)
• Pethő Réka: Küzdelmes kamaszbohóságok (Greta Gerwig: Lady Bird)