W. R., az organizmus misztériuma
Történet
Botrányos remekében Makavejev Wilhelm Reich után nyomoz, aki ötvözni próbálta a marxizmust a freudizmussal. Eközben érinteni tudja az ember felszabadítására tett összes fontosabb 20. századi kísérletet, feltárva a baloldal kudarcainak okait, kíméletlen öniróniával ábrázolva nemzedékének halálos szerelmét Vlagyimir Iljics jégrevü-táncos utódai iránt.
Ezt írtuk a filmről:
Egy forradalmi életmű, a VÉGE felirat felől nézve – Dušan Makavejev-portré
Borzasztó leírni, nem a cinizmus mozgatja az ujjakat a laptopon: Dušan Makavejevnek meg kellett halnia, hogy eszünkbe jusson, hogy élt. Hogy felidéződjenek bennünk filmjeinek címei, képsorai, hangulati, szemléleti sajátosságai, és a fejünkhöz kapjunk: hát persze, ő volt a jugoszláv új hullám, a végül „feketének” minősített novi film vezéralakja, a modernista európai filmművészet egyik legjelentősebb egyénisége. Egykori kedvencünk, bálványunk.
Filmtörténet tizennégy részben (XIII.) – Kelet-európai újhullámok
Milos Forman, Andrzej Wajda, Jancsó Miklós és Dusan Makavejev ugyanolyan körülrajongott sztár lett a cannes-i promenádon, mint Jean-Luc Godard vagy Federico Fellini. A kelet-európai film nemcsak politikai pikantériája miatt lett érdekes, hanem az újhullámos kísérletezés eredeti és izgalmas csapását jelentette.