Solaris
Történet
Soderbergh Solarisa alapvetően érzelmes, rejtélyekkel teli szerelmi történet, melynek cselekményét tudományos-fantasztikus háttér foglalja keretbe. A jövőben játszódó történet alaphelyzete a következő: Dr. Chris Kelvint azzal a feladattal bízzák meg, hogy megtalálja az okát a Prometheus nevű űrállomáson tartózkodó, tudományos kutatást folytató, mindössze háromtagú tudóscsoport rejtélyes viselkedésének. A kutatók ugyanis mindenfajta kommunikációt megszakítottak a Földdel. Kelvin, miután áttanulmányozza a Prometheuson lévő csoport vezetője, Gibarjan (aki mellesleg Kelvin jó barátja) hivatalos közleményét, elvállalja a feladatot.A parancsnok Kelvin segítségét kéri, de hogy miért, nem hajlandó - vagy nem képes - elmagyarázni. Az űrállomásra érkező Kelvin, aki tisztában van azzal, hogy az ő véleménye nyomán születik meg a végső döntés a Prometheus további sorsáról, megdöbbenve látja, hogy Gibarjan időközben öngyilkosságot követett el, a bázison maradt két tudós pedig paranoiához hasonló elmezavar jeleit mutatja. Látomásaik minden bizonnyal a Solaris nevű bolygón végzett kutatómunkájukkal állnak összefüggésben. Lassanként Kelvint is hatalmába keríti e különös világ misztériuma: a Solaris megajándékozza a lehetőséggel, hogy újraélje feleségéhez fűződő múltbéli kapcsolatát, mely az asszony halála óta folyamatos bűntudatot és lelkiismeret-furdalást okozott benne.
Vajon képes megváltoztatni a múltat, vagy arra van kárhoztatva, hogy újra elkövesse ugyanazokat a hibákat?
Ezt írtuk a filmről:
A birodalom visszavág – A 20th Century Fox stúdió története III.
A Fox bábáskodásával életre hívott A muzsika hangjának zajos sikere tévútra terelte a nagyobb stúdiók vezetőségét, akik a hatvanas évek végétől hatalmas összegeket költöttek sztárokkal telezsúfolt musicalekre, miközben az American International Pictures B-filmjein felnőtt generáció sokkal inkább Dennis Hopper és Roger Corman féktelen szabadságot hirdető produkciói mellett tette le a voksát.
Hullámvasút Soderbergh módra – Steven Soderberghről
Akár egy kiadós szappanoperában is megtörténhetett volna. Miután filmtörténeti kuriózumként – 1939-ben esett meg utoljára – saját magával kelt birokra a legjobb rendező és a legjobb film Oscar-kategóriákban, és emiatt joggal ünnepelhették Hollywood megmentőjeként, újfent megízlelte a bukás ízét. Legújabb alkotásait hűvösen fogadta a tengerentúli közönség, sőt, Szemből telibe című produkcióját a velencei filmfesztiválon egyenesen kifütyülték. Steven Soderbergh persze nem az a fajta, aki könnyen feladná, már csak azért sem, mert sosem volt az álomgyár elkötelezett iparosa. Amolyan óvatos különc, aki azért érti és beszéli a többség nyelvét.
Űrsmaci – Steven Soderbergh: Solaris
„Ha a Solaris a férfi-nő kapcsolatról szólna – a földön vagy az űrben – nem Solaris lenne a címe.” (Stanislaw Lem)