Pop, csajok satöbbi
Történet
Pörög az élet, mint a lemezjátszó... Rob Gordon szimpatikus pasi, két lábon járó rockenciklopédia. Lemezboltja igazi kincsesbánya a hasonszőrű zenefanatikusoknak, ám az üzlet mégsem megy elég jól. Két furcsa alkalmazottja csak azért tart ki mellette, mert ők is a bakelitek megszállottjai. Az élet meredek helyzeteire is rögtön össze tudnak állítani egy alkalomhoz illő slágerlistát. Így tengetik napjaikat a felnőttség határán egyensúlyozva. Rob hirtelen elveszíti biztonságérzetét, mikor barátnője, Laura elhagyja. Reménytelen önvizsgálatba kezd a szerelem és a boldogság kérdéseiről. Az alkalmi slágerlisták pedig egyre csöpögősebbek... Nick Hornby nagysikerű regényének méltó filmváltozata.
Ezt írtuk a filmről:
Pop, pasik, satöbbi – Sarah Kucserka, Veronica West: High Fidelity
Nick Hornby kultikus regényét húsz évvel ezelőtt már egy szintén kultikussá vált film formájában is megismerhette a nagyközönség, jó szívvel ajánlva azt férfiaknak-nőknek vegyesen, de azért mégiscsak egyértelműen férfi szemszögből ábrázolva, amire a magyar cím (Pop, csajok, satöbbi) csak ráerősített. Vajon mozgóképes szentségtörés-e egy ilyen alapanyaghoz hozzányúlni s még inkább: „nőiesíteni” azt? Az érzékeny periódusban akár egyetlen hétvége alatt is gyomorrontás nélkül fogyasztható High Fidelity szakítós toplistája mikor máskor, mint Valentin-napon debütált a Hulun.
Nick Hornby addiktív hősei – A Hornby-adaptációkról
Valószínűleg rengeteg recept van a filmkészítők fejében arról, hogy miként lehet egy filmet biztos befutóvá tenni. A biztonság kedvéért érdemes olyasmit választani a film témájául, ami már egyszer bizonyított. Mondjuk egy habkönnyű bestsellert a könyveladási listák éléről, és máris lehúzhatunk még egy bőrt ugyanarról a témáról. Könnyen kalkulálható nézőszámot kínál a producereknek is, úgyhogy nincs más hátra, mint keresni egy fordulatos, lendületes, pörgős történetet.
Az öt legjobb keserédes – Stephen Frears: High Fidelity / Pop, csajok satöbbi
Kemény és magányos embereknek való film ez, akiknek az élet már előre köszön és a kalapját is megemeli. Persze nem kell mindezt szó szerint venni, mint ahogy a zenemániás Rob szavait sem, akinek önsajnálós dumájával kezdődik el ez új Stephen Frears-mozi.