Lisztománia
Történet
A hetvenes évek egyik botrányfilmje volt Ken Russell alkotása, amely a világhírű zeneszerző és zongoraművész életének szabadon értelmezett, fékevesztett ötletekkel teli feldolgozása. A különc zongorista a zene és a gyengébbik nem nagy rajongója, csapatnyi bájos szeretője van. Legnagyobb ellenlábasa Richard Wagner, aki féltékenyen figyeli Liszt sikereit. Háborút robbant ki, amelyben a mélyhűtött Vikinget és a géppisztolyos robotnácik hordáját szabadítja a világra. Liszt azonban szuperhősöket megszégyenítő módon veszi fel a harcot, és számol le az ellenségeivel.
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
Versailles Rock City – Anakronizmus a filmzenében
Már a Grand Caféban megrendezett legelső nyilvános vetítésen sem teljesen hangtalanul, hanem élő zenei kíséret mellett pörögtek a Lumière testvérek filmjei. Igaz, ekkor még nem igazán használhattuk volna a mai értelme szerint a szót, de a filmzene gyakorlatilag egyidős a mozgóképpel. Az egyre népszerűbbé váló vetítések hatására megjelenő első mozik is mind alkalmaztak legalább egy zongoristát, akinek egyetlen feladata az volt, hogy rögtönzött játékával aláfesse a vásznon pörgő képsorokat. Jóllehet, ennek az improvizatív klimpírozásnak volt egy sokkal prózaibb szerepe is: a zenekíséret segített elnyomni az akkor még igen hangos vetítőberendezések kattogását is.
A barbár messiás – Ken Russell-portré 2.
Russell aranykora viszonylag gyorsan, mintegy hat év alatt lezárult, évi egy sikerfilmet eredményezve. Az egyaránt 1975-ben bemutatott Tommy rockoperája és a Lisztománia tébolyult biopicje bármelyik korábbi filmjével felveszik a versenyt, ám a nagyközönség innentől ráunt Russell fokozási és botrányokozási kényszerére, miközben a brit filmipar is válságba került. Hanyatlása látványos volt, de egyre elborultabb, szélsőségesebb munkái talán még kanonizált remekműveinél is izgalmasabbak.