Bűn és büntetlenség
Történet
A film Biszku Béláról, az 56 utáni véres és kegyetlen megtorlások egyik irányítójáról szól. Biszku 1957 és 1961 között volt belügyminiszter, az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Szavait tettek követték, amelyik bíró nem engedelmeskedett, azt leváltották. Miközben az országot rabláncra fűzték, a forradalom tizenhárom napjáért kivégeztek közel 300 embert, bíróság elé állítottak húszezret, miközben kétszázezren elmenekültek az országból. Sokkal kegyetlenebb volt a megtorlás, mint 1848-49-ért, mint 1919 után, vagy a II. világháborút követően összesen. Biszku Béla 1989 óta visszavonultan él és soha senkinek sem nyilatkozott korábbi tetteiről. A film alkotóinak sikerült őt megszólaltatni, megkérdezni tőle, hogy bánja-e és bocsánatot kér-e a történtekért.
Ezt írtuk a filmről:
A romáktól a szívorvosig – Dokumentumfilmek a szemlén
Nem valami népszerű műfaj a dokumentumfilm – a szám szerint 25 versenyfilm végignézése előtt ezzel a gondolattal lépek a Puskin mozi legkisebb vetítőtermébe. Mégis ez volt a szemle egyik leggazdagabb és legváltozatosabbnak ígérkezett szekciója.
Biszku Béla, a tiszta lelkiismeretű bűnös – Skrabski Fruzsina – Novák Tamás: Bűn és büntetlenség
Amikor a Mandiner-csapat munkatársai fejében megszületett az ötlet, hogy a nácivadászok mintájára fel kellene kutatni és bocsánatkérésre felszólítani azokat az embereket, akik a kommunista rendszer megtorló gépezetében döntéshozó helyzetben voltak, nem gondolhatták, hogy később az általuk készített film parlamenti állásfoglalások témáját fogja képezni.