Akaratlanul
Történet
A film több egymástól független történetet szed csokorba. Ezek mindegyike arra a sémára épül, hogy adott helyzetben az egyén rossz döntést hoz, mert úgy érzi, hogy a közösség elvárásai miatt nem tehet mást, holott valójában lenne szabad választása. A mini történetekben pontosan láthatjuk, hogy egyetlen társadalmi csoport sem kivétel ez alól. A vélt vagy valós elvárások, a személyes felelősségvállalás hiánya ott van mindenütt. Legyen szó egy baráti társaság szeme előtt zajló homoszexuális érintkezésre történő „rákényszerítésről", avagy egy felelős tanári magatartás hiányáról, egy barátnő cserbenhagyásáról, akár egy apró ügyetlenség értelmetlen elhallgatásáról.
Ezt írtuk a filmről:
Mit várunk az idei TIFF-en? – 11. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, 2012. június 1–10., Kolozsvár, Nagyszeben
A fesztivál a szaploncai „vidám temető” stílusában nevet önmagán és a filmtúladagolásra vágyó nézőn. A program összeállítását és magát a Filmet persze továbbra is halálosan komolyan veszi. Szerkesztőségünk megpróbált idén is összeállítani egy útmutatót, ami talán segít eligazodni a rengeteg helyszínen özönlő filmáradatban.
Akarva-akaratlanul: ember – Ruben Östlund: Akaratlanul / De ofrivilliga
Néha a nyers valóságot is kénytelenek vagyunk játékfilmnek nevezni, mert minden jel arra utal, hogy megrendezett szituációkkal van dolgunk. Vannak tehát színészek, banálisan egyszerű szituációk, speciálisan a film számára kidolgozott operatőri ínyencségek, és egy erős forgatókönyv, amit mi magunk írtunk, és amely a film lejártával, a felügyeletünk alatt önmagától folytatódik…