A mások élete
Történet
Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.
Ezt írtuk a filmről:
Az eljövendő vég traumája – A posztapokaliptikus film vágyszerkezete
Jelen tanulmányban a trauma fogalmát vizsgálom, hogy utat találjak annak a magyarázatához, hogy a filmes apokaliptikus víziók miért jutnak jelentős piaci szerephez és figyelemhez a posztmillenáris filmkultúrában. A trauma elméleti beágyazottságának köszönhetően ez a vizsgálat elkerülhetetlenül a pszichoanalízis érvrendszerére támaszkodó értelmezést feltételez.
Rendszert vágók – Töprengések a rendszerváltás filmjeiről
A 20. század mint történeti korszak (1914–1991) záróakkordja a hol bársonyosan, hol véresen lezajlott rendszerváltás volt. Az újjászületésre adott recepció nem maradt el, főként nem a filmművészetben.
Négyszáz csapás az NDK-ban – Florian Henckel von Donnersmarck: Das Leben der Anderen / A mások élete
Az elsőfilmes Florian Henckel von Donnersmarck A mások életével aratott sikere felér egy nevéhez méltó égzengéssel: kiadós díjeső zúdult a nyakába a Német Filmdíj hét Lola-szobrától a 2007-es legjobb idegen nyelvű film Oscarjáig. A film elkészítése viszont nem volt épp villámgyors – több mint nyolc évig dolgozott rajta. Nos, Herr Henckel von Donnersmarck, megérte.
