A kör
Történet
Három nő szökik a börtönből: egyikük egy megesett lány, aki el akarja vetetni gyermekét, a másik egy prostituált, míg a harmadik egy anya, aki rákényszerült leánya elhagyására. A film váltakozva fókuszál az egyes szereplők sorsára: a körkörös szerkesztés annak az alapvetően férfiak uralta társadalomnak a metaforájaként értelmezhető, amelyben a nők az ortodox elveknek teljesen kiszolgáltatva élik mindennapjaikat.
"Egy nap észrevettem egy cikket az újságban: "Egy nő öngyilkosságot követett el miután megölte két lányát." Sem a gyilkosságnak, sem az öngyilkosságnak nem volt semmi indoka. Talán az újság nem talált ebben semmi különöset, hiszen számos közösségben a nők a legjobban kihasználtak. A szabadságuk olyannyira limitált, mintha egy hatalmas börtönben élnének, és ez nem csak a nők egy bizonyos osztályára, hanem mindannyiukra érvényes. Mintha minden nő helyettesíteni tudná a másikat a körben, és ezzel teljesen egyformává válnak. (Jafar Panahi)
Ezt írtuk a filmről:
A csend világa – Iráni filmekről
Visszafogott, de érzékelhető társadalomkritikájuk mellett ezek a filmek idealizálnak, stilizáltak, sablonokból építkeznek és példabeszéd jellegűek.
Iráni kör-kép – Jafar Panahi: A tükör; A fehér léggömb; A kör
Júniustól láthatja a moziközönség Jafar Panahi iráni rendező Tükör és A fehér léggömb című kitűnő alkotásait a budapesti Toldi moziban. Nem ez az első alkalom, amikor a rendező elkápráztatta a nézőket. Nem is olyan régen mutatták be a 9. Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon A kör című filmjét.