Magyar vándor

Hont foglalni indul a magyar. Az Etelközben átmulatott búcsúéjszaka után ébredező hét vezér azonban már csak hűlt helyét találja a magyarjainak. Márpedig nélkülük új hazát találni nem lehet. Lóra kapnak hát, hogy felkutassák a szeretett népet. Fiaikat keresve bejárják a magyar történelmet, Az egyszerre komikus és tragikomikus kalandtúra során várak helyett hotelszobákat foglalnak el, ellenség [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „Ebben a műfajban hatalmas szerepe van a ritmusnak” – Beszélgetés Herendi Gáborral
• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története

Az erdő kapitánya

Elöljáróban le kell szögezni, hogy a rendőrök élete nem fenékig tejfel. Különösen nem abban a városban, ahol maga a nagy Zéró ütötte fel a tanyáját. Ő a bűnözők koronázatlan királya, akit már réges-rég rács mögött szeretne látni a Kapitány. Zéró az évszázad bulijára készül, amelynek célpontja a Kerek Erdő és annak [...]

Az elvarázsolt dollár

A pénzhamisítás azóta jövedelmező "mesterség", amióta a pénzt feltalálták. Büntetni ugyan mindenkor büntették, de amíg a leleplezés meg nem történik, addig is jókat lehet kaszálni. A legjobb, ha nem a mindenki által jól ismert saját pénzeszköz kerül hamisításra, hanem az átlagmagyar számára ritkán, de inkább soha nem látott (1985-öt írunk) idegen p [...]

Kapcsolódó cikk:

• Nagypolgári fenegyerek – Bujtor István portréja

Szaffi

Mesénk a 17. században játszódik, amikor a Habsburg-ház elhatározza, hogy kiveri a törököt Magyarországról. Sophie, Ahmed Pasa lánya és Jónás, a magyar várúr, Botsinkay Gáspár fia, kisgyermekkoruk óta szeretik egymást, s jegyesek. A háború alatt azonban a Botsinkay családnak és a töröknek menekülnie kell, ezért elásnak egy láda kincset Botsinka várának udvarában. A kisded Sophie [...]

Misi mókus kalandjai

Misi mókus más, mint testvérei, külsőre és belsőre egyaránt. Születésétől kezdve különbözik mókustársaitól, mert fekete a farka. Természete vidám, örökké kíváncsi, rakoncátlan és lusta. Tanulni sem szeret. Miután elég borsot tört szülei, testvérei és a tanító bácsi orra alá, iskola helyett elmegy világgá, hogy megkeresse az örökké termő fát. Úgy gondolja [...]

Jób lázadása

A Tisza-menti faluban élő zsidó házaspár, a hívő Jób és felesége már hét gyermekét eltemette. 1943-44 válságos történelmi időszakában Jób egy utolsó lehetőséget teremt magának a „túlélésre”: a közeli városka árvaházából örökbe fogad egy keresztény kisfiút, aki majd – az eljövendő megváltás reményében – kivárhatja a Messiást.

Elolvasom a kritikát

A Pogány Madonna

Nyár, Balaton, vitorlások. A Tihanyi Apátságból ellopják a Pogány Madonnát, egy aranyszobrot, mely Déméter istennőt ábrázolja. A rendőrség azonnal lázas nyomozásba kezd. A tettesek azonban semmitől, még a gyilkosságtól sem riadnak vissza, s mivel profik, nyomot sem igen hagynak maguk után. Kardos doktor, a fiatal, ambiciózus rendőrtiszt fanyalogva bár, de arra kényszerül, hogy a minden hájjal megkent [...]

Kapcsolódó cikk:

• Nagypolgári fenegyerek – Bujtor István portréja

A nagyrozsdási eset

Barka Sándor borellenőr és sofőrje útjuk során Nagyrozsdásra, az álmos és korrupt kisvárosba érkeznek. A tréfás sofőrnek köszönhetően Barkát miniszternek hiszik, ráadásul az is elterjed. hogy a masszőr rokona. A város vezetői megijednek az ellenőrzéstől, és vesztegetéssel próbálják eltussolni visszaéléseiket. Gábriel, a masszőr pedig kihasználva a számára kedvező helyzetet, harcot indít [...]

Kapcsolódó cikk:

• Díszvetítés, avagy a filmgyártás vége – Rendezőportrék: Kalmár László

Gábor diák

A magyarországi török uralom idején játszódó történet hőse Gábor diák, aki pajtásával, Suki Balázzsal együtt, ahol csak tud, borsot tör a kegyetlen, Ali pasa orra alá. Egy alkalommal üldözőik elől Gül baba kertjébe menekülnek. Gábor diák megismeri és megszereti Gül baba leányát, Leilát, Suki pedig Veronikába, a magyar rabnőbe szeret bele. De Ali pasa [...]

Kapcsolódó cikk:

• Díszvetítés, avagy a filmgyártás vége – Rendezőportrék: Kalmár László