Karády Katalin mítosza a negyvenes évek első felében keletkezett. Első nagy sikere, a "Halálos tavasz" után öt év alatt húsz film és számos lemez készült vele, s a magyar film noir legnagyobb női sztárja lett. "Karády egyszerre titokzatos Dietrich, direkten erotikus, közönséges Jane Russel és királynői Greta Garbo." Bacsó filmjében azonban háttérbe kerül Karády, mint filmsztár, s előtérbe mint [...]
A kétrészes film a Bojtár család története, két generáción keresztül, amit 1944-es, 1956-os eseményekhez kötnek. A film egy magyar család két generációjának sorsát követi, századunk derekán, a negyvenes és az ötvenes években.
Járunk-kelünk a városban: utazunk vonaton, felhőtlenül ülünk be autókba, olykor elnéző derűvel hallgatjuk értelmiségiek egymást és bennünket ugrató beszélgetéseit, becsengetünk lakásokba, ahol nők várnak ránk, és képek és képek altatják el fürkésző szemünket - a valóság mint színes tévé -, és videomonitorok fantasztikus és visszajátszható mozgóképe kívánja magát elfogadtatni [...]
1918. Piave. Klaus Schneider fejsebet kap. Orvosa, Bettelheim felfedezi, hogy a szakaszvezető képes hipnózist előidézni, amit ő ki tudna aknázni a gyógyításban. Nowotny százados, volt varieté-igazgató inkább show-műsorokban kamatoztatja Schneider tudását, és Bécsbe viszi. Schneider itt Hanussen néven egyre nagyobb sikereket arat. Kíséretével Berlinbe megy, ő lesz a Próféta. Megjósolja Hitler hatalomra jutását, és azt hiszi, átlátja a Führer lép [...]
1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről: a birtokon fogolytábor üzemel, a földeken pedig hullákba botlanak.
Egy józsefvárosi kocsma asztaltársaságának tagjai egészen 1944-ig rendszeresen összejárnak. A nyilas korszak azonban szétrobbantja ezt az asztaltársaságot is. A történelem nehéz napjaiban az eddig minden politikai kérdéstől, döntéstől visszahúzódó kisemberek életük árán is a tisztesség, emberség mellett döntenek. Egy közülük azonban kénytelen látszólag másként cselekedni.
A gunyoros közéleti és médiakritika középpontjában egy tévésorozat áll. A végvári csaták idején játszódó film amatőr főszereplője, a sörgyári melós, Prohászka Feri lángra lobbantja a magyar nők szívét. A sorozat kirobbanó sikert arat, hevíti a magyar öntudatot. Az elharapódzó törökellenes kampány azonban közbelépésre serkenti Bodó főszerkesztőt: Gyula vitézt [...]
