Egyetleneim

Vígjáték egy mániákusan társat kereső fiúról, valós történetek alapján. A filmben két történetszál váltogatja egymást: egy burleszkszerű társkeresési hajsza és egy tragikomikus szerelmi történet. A főhős, Én egy monitorra meredve ül egész nap egy szerkesztőségben, és az ablakon át lesi az utcán zajló életet. Meglátja egy nőben élete minden reményét, és éjjel-nappal [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Tibortól a Taxidermiáig – 37. Magyar Filmszemle – Budapest, 2006. január 31– február 5.., Játékfilmek
• Apropó, Shooting Stars – Bő fél óra Tóth Orsival szakmáról, játékról – „színészkedésről”

Kelj fel, komám, ne aludjál!

Állunk a pusztában, gatyánk lobog... Kapa és Pepe... Pepe!, gondoltad volna, hogy hadifogoly leszel a saját hazádban? ... Van aki a testből kipiszkálja a lelket. De ki van ott benn? Népi német SS, magyar baka, sárga csillagos zsidó, gimnasztyorkás orosz és a NATO katona egy biciklin hajt át a Lánchídon. Kelj fel komám, ne aludjál, elveszett a csengős bárány, Jancsó katonaköpenyben, Hernádi kalapban a bír [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.
• A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
• A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei – Rendezőportrék: Jancsó Miklós
• A Szemlén is meg nem is – 35. Magyar Filmszemle – Budapest, 2004. január 26–február 5. – Információs vetítések szekció
• Öreg rókák, béta és állami költségvetés – Versenyen kívüli játékfilmek szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

Szeressük egymást gyerekek!

Jancsó Miklós, Makk Károly és Sándor Pál egy cikksorozat hatására elhatározták, hogy bemutatják a XX. század végi Budapest életét. A film megrázó és elgondolkodtató módon tárja elénk a magyar társadalom képét. Az alkotók egymást követő novellákban megmutatják a növekvő szakadékot, amely elválasztja a gazdag kerületeket a nyomornegyedektől. Beszélnek az éhségről, amely b [...]

Recsk 1950–1953, egy titkos kényszermunkatábor története

A recski internálótábor közvetlenül az Államvédelmi Hatóság felügyelete alatt működött 1950 és 1963 között. A politikai, történelmi gyökerekig hatoló elemzésben volt rabok, volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a tábor képe. A film 1989-ben, a legjobb európai dokumentumfilmként elnyerte a Félix-díjat.