Saját erdő

A Saját erdő rendhagyó portré Nádas Péter íróról. A filmben egy fegyelmezett, reflektív ember beszél az élet néhány, mindannyiunk számára fontos jelenségéről, mint az ökológiai katasztrófa, az öngyilkosság, a szerelem és a kultúra. Monológját a gombosszegi táj asszociatív képei kísérik, otthonáról, kertjéről, a közeli erdőről és az élővilágról – Laurie Anderson New York-i avantgárd művész ihletett zenéjével. Egyszerre természetfilm és irodalmi portré, amely egy különösen bizonytalan időszakban tárja elénk egy elmélyült gondolkodó kétségbeeséstől és agressziótól mentes, határozott üzenetét.

Elolvasom a kritikát

Saját halál

"A "lét" és az azt örökösen elfedő létező "részletek". A Saját halál című írást egyedül ennek a kettősségnek a perspektívájából tartom megfilmesíthetőnek. Pontosabban: Forgács Péter filmjét megnézve mondom ezt, amivel azt is állítom, hogy immár így és csakis így tudom látni Nádas írását, amit korábban csak olvasva tudtam elképzelni. Látni és - azonnal [...]

Elolvasom a kritikát

Kelj fel, komám, ne aludjál!

Állunk a pusztában, gatyánk lobog... Kapa és Pepe... Pepe!, gondoltad volna, hogy hadifogoly leszel a saját hazádban? ... Van aki a testből kipiszkálja a lelket. De ki van ott benn? Népi német SS, magyar baka, sárga csillagos zsidó, gimnasztyorkás orosz és a NATO katona egy biciklin hajt át a Lánchídon. Kelj fel komám, ne aludjál, elveszett a csengős bárány, Jancsó katonaköpenyben, Hernádi kalapban a bír [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.
• A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
• A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei – Rendezőportrék: Jancsó Miklós
• A Szemlén is meg nem is – 35. Magyar Filmszemle – Budapest, 2004. január 26–február 5. – Információs vetítések szekció
• Öreg rókák, béta és állami költségvetés – Versenyen kívüli játékfilmek szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

Holt vidék

Munkalehetőségek és kultúra hiányában a kis baranyai falu elnéptelenedik, csak a Kántor család marad. Erzsi néni itt élt, itt akar meghalni. Anti jól jövedelmező fakitermeléssel foglalkozik, távol a családi háztól. Amikor Andriskát fölveszik a városi kollégiumba, a magányos Julin erőt vesz a depresszió. Megpróbál a hitbe menekülni, de gyötrelmei csak fokozódnak. Utolsó, zavarodott kitörési k [...]

Kapcsolódó cikk:

• A képírástudó magánya – Rendezőportrék: Gaál István