Nem ér a nevem

A szürke hétköznapok szürke hőse, az áldozatkész, elvált mozipénztárosnő, Etelka balatoni beutalót kap. Barátnője tanácsára megpróbálja felfedezni az életet. Etelkát mintha kicserélték volna: új frizura, új ruhák, rúzs és cicoma. Először a cseh művészvendéggel ismerkedik, de fiatal szobatársa, Takács Anna elhalássza előle a férfit. A jó modorú és szerény özvegy, Pintér [...]

Kapcsolódó cikk:

• A magyar film komikusa – Emlékezés az 50 éve elhunyt Latabár Kálmánra

Rokonok

A szerényen élő kisvárosi közhivatalnokot váratlanul Zsarátnok város főügyészévé nevezik ki. Csak lassan döbben rá, hogy csupán makulátlan neve kellett fedezetnek a város urai által bonyolított korrupciós kölcsönügyletekhez. Hamarosan rengeteg rokona támad, akik szintén az ő frissen nyert hitelét kívánják kihasználni nem egészen szabályosnak mondható, de minél gyorsabb meggazdagodásukhoz. Tévedés ne essék, a [...]

Állami áruház

Egy állami áruház és sok-sok dolgozója élete elevenedik meg ebben a dallal, szerelemmel, jókedvvel és muzsikával átszőtt zenés vígjátékban. A film főhőse Kocsis, a munkásból lett igazgató, aki végre "új szellemet" visz be az áruház régi beidegződésekkel, kapitalista szemlélettel és szokásokkal gúzsba kötött életébe… Fergeteges filmvígjáték Fényes Szabolcs fülbemászó slágereivel, és olyan sz [...]

Kapcsolódó cikk:

• A magyar film komikusa – Emlékezés az 50 éve elhunyt Latabár Kálmánra

Civil a pályán

Rácz Pista kiváló dolgozó, élmunkás. Egyetlen hibája, hogy nem szereti a sportot. Ennek egyik oka, hogy az élsportoló Teleki Jóska a brigádjában rontja a közösség teljesítményét. Miután Pista beleszeret Marikába, Jóska húgába, elvállalja a sportfelelősi munkát, és a tömegsportmozgalom lelkes híve lesz. Ekkor kerül szembe az edzővel... Keleti Márton, a felejthetetlen filmvígjátékok rendezője az [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Cselek és gáncsok – Futball a magyar filmművészetben
• A magyar film komikusa – Emlékezés az 50 éve elhunyt Latabár Kálmánra

Déryné

Déryné Széppataky Róza, az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. A 19. század elején Bécs nem engedélyezte állandó magyar színház létrehozását, ellenben minden támogatást megadott a német színjátszásnak. A fővárosból kivonult színészek legjobbjai ekhósszekéren járták az országot, közöttük volt Déryné is [...]

Kapcsolódó cikk:

• Díszvetítés, avagy a filmgyártás vége – Rendezőportrék: Kalmár László

Semmelweis

Semmelweis Ignác a bécsi klinika tanársegédje kétségbeesetten látja, hogy a szülészeten a halálozási arányszám egyre emelkedik. Elhatározza, hogy megfejti ennek a titokzatos kórnak a titkát. Rádöbben, hogy a fertőzést maguk az orvosok terjesztik, hiszen a boncteremből jövet nem elégségesen fertőtlenítik a kezüket. Véletlenszerűen kipróbálja a klórmeszes kézmosást, amelyről bebizonyosodik [...]

Kapcsolódó cikk:

• Egy magyar világpolgár Hollywoodban – André de Toth-portré

Lila akác

A tízes évek elején járunk Budapesten. Egy ligeti padon megismerkedik Tóth Manci táncosnő és Csacsinszky Pali banktisztviselő. Manci beleszeret Paliba, a fiú viszont egy idősebb férjes asszony kegyeit keresi.

Kapcsolódó cikkek:

• Minek a szív, ha úgy fáj? – Remake-be szabva: Lila akác (1934); Lila ákác (1972)
• Az I. világháború a magyar filmtörténetben (1914–1945)

A csodacsatár

Futbólia minisztertanácsa elhatározza, hogy megszerzi az országnak a világhírű magyar csodacsatárt. Duca tengernagyra bízzák az akció végrehajtását. A magyar csapat éppen Svájcban játszik, Duca tehát odautazik embereivel. A labdarúgókat két nyugaton élő magyar - Bruno és Jóska - követi a szállodába, hogy töltőtollakat adjon el nekik. Véletlenül őket is lefényképezik, s Duca tengernagy Jóskát [...]

Kapcsolódó cikk:

• Cselek és gáncsok – Futball a magyar filmművészetben