Vadvízi népmese 21. századi módra: kifordulva – Gyarmathy Lívia: Kis halak… nagy halak…

2009. február 1. – írta Katona Linda

Gyarmathy Lívia az a rendező, akinek a filmjében érzem az avar illatát, ha egy szereplő a lehullott leveleken lépked. Pontos, precíz képek, természetfilmbe illő beállítások, releváns témák, problémás szituációk. A Táncrend, A mi gólyánk és A lépcső rendezőjének legújabb dokumentumfilmje a tavaly májusi díszbemutató után a szemlére is meghívást kapott.

Előtted zajlik az élet – Interjú Tóth Zsolt Marcell természetfilm-készítővel

2005. október 15. – írta Dobolán Katalin

Tóth Zsolt Marcell természetfilmjeire 2002-ben figyelt fel a magyar közönség. Az Európa és Amerika geológiai határán fekvő vulkanikus zóna legismertebb pontját, Izland szigetét bemutató, Fortyogó föld című munkája elnyerte a Budapesti Magyar Filmszemle ismeretterjesztő filmes nagydíját. Az erdélyi közönség számára inkább az antarktiszi jégmezők ábrázolásának ürügyén a globális klímaváltozás kérdéseire összpontosító Fagyos oázis az ismerősebb, amely az idei FILM.DOK-on szerezte meg a fesztiváligazgatóság díját. A fiatal rendező-operatőr – aki játékfilmek fényképezésével kezdte a pályáját – mindig érdekesen mesél távoli kalandjairól, a természetfilmek készítésének izgalmas fordulatairól.

Menj ki az állatok közé, bújj el valahol, tölts el két évet... – Beszélgetés Juhász Ágota és Szabó D. Zoltán természetfilmesekkel

2005. október 15. – írta Zágoni Balázs

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös holdudvarában található egy kis alkotómûhely, amely természetfilmek készítésére szakosodott. Szabó D. Zoltán, Juhász Ágota és a néhai Ugron Gábor operatõr közös filmje, a Partifecske – a folyók madara az augusztusi Dr. Csizmazia György Országos Természetfilm-fesztiválon elnyerte a legjobb rendezésért járó szakmai különdíjat. A két elõbbi alkotóval beszélgettünk Kolozsváron.

Természetfilm és -filmes az olvasztóban

2005. október 15. – írta Horváth Emőke-Ágnes

Amellett, hogy a mozifilmeket és a tévéjátékokat a modern kultúra legjelentõsebb történetmesélési eszközeinek tekintjük, a társadalom zöme számára ezek képezik az elsõdleges lehetõséget a természettel való találkozásra is. Számos televíziós csatorna (Discovery Channel, National Geographic, Animal Planet stb.) tűzi rendszeresen műsorra az egzotikus állat- és növényvilágot bemutató produkciókat, amelyek nézõk millióinak a kizárólagos tapasztalatát jelentik a vadonnal és annak élõvilágával kapcsolatban. Azok a filmek ellenben, amelyeket a természet hiteles ábrázolásainak vélhetnének, többnyire a könnyed szórakoztatás szolgálatában állnak, és ezáltal környezetünket meghazudtolva hamis képet nyújtanak róla. Szemléletük megfelel a filmes és tévés konvencióknak, a döntõ nézõi elvárásoknak, illetve a médiapiaci verseny igényeinek.

Hármasfogat

2005. október 15. – írta Buzogány Klára

Az alábbiakban összegzett három alkotás szinte véletlenszerűen került ezekre az oldalakra. Rengeteg más példát is felhozhatnánk a szép és a hasznos természetfilmes összekapcsolására. És nem kell feltétlenül kalóz DVD-változataikra vadásznunk: elég a természetfilmes-ismeretterjesztő tévécsatornák műsorait is figyelnünk, amelyek végeérhetetlen és olykor roppant egyhangú sorozataik között kellemes meglepetésekkel is szolgálnak.

Az úri hobbi – Beszélgetés Xantus Gábor rendező-operatőrrel

2005. október 15. – írta Juhász Ágota

Xantus Gábor apai ágról örökölte a természet szeretetét, a filmezést pedig a celluloidszalagos, felelősségteljesebb időkben tanulta. A természetfilmezés jelentett már számára egyedüli megélhetést és úri hobbit is. A rendező-operatőrrel Juhász Ágota beszélgetett két utazás között, kolozsvári otthonában.

Realitásváltás

2002. október 15. – írta Tóth Levente

Délutáni csúcsforgalom a maga sajátos, londoni szürrealizmusával. A sűrű felhőréteg a fejünk felett valahol ott kezdődik, ahol a kipufogógáz felhői véget érnek.

Mikrokozmosz – Claude Nuridsany – Marie Pérennou: Microcosmos: Le peuple de l'herbe / Mikrokozmosz – Füvek népe

2001. augusztus 15. – írta Zudor Imola

A levéltetvekre lesből támadó katicabogár manőverei, a teljes testükkel hosszan összetapadó csigák porcelánérzékenységű násza, a prédáját rutinos lábmozgással selyemgúzsba csomagoló pók mindennapi rítusa, a szecessziós színpompával parádézó hernyók táncritmusú araszolása – nehezen magyarázható meg, miért kötik le folyamatosan a néző figyelmét ezek az apró gesztusok.

A posztmodern showbohóc – Természetfilmek az ezredfordulón

2001. augusztus 15. – írta Mihály István

„Hajsza és menekülés”, „Gyönyörű és halálos”, „A természet lélegzetelállító katasztrófái”, „A természet erőpróbái”, „Szépség és borzalom, látványosság...” – a videokazettán hozzáférhető posztmodern természetfilm hónapokon át futtatott tévéreklámja mintha a Schwarzenegger-mozik előzeteseinek retorikáját, stílusát, világképét idézné.

Évente legalább egyet... – Beszélgetés Xantus Gáborral

2001. április 15. – írta Zágoni Balázs

Tizenhét éves korában fogott először kamerát a kezében. Azóta szinte nem is tette le, ha kellett, felcserélte a videóval. Fáradhatatlanul dokumentálta azt, amit ma már talán késő lenne, és elvitte a kamerát a világ olyan pontjaira, ahol nemcsak magyar operatőr, de talán még filmezőgép sem járt soha. 30 év és több mint 300 film után most eljött az ideje továbbadni a felhalmozott tudást.