A mozgókép kétségtelenül a kollektív identitásformálás egyik leghatásosabb kulturális médiuma, aminek változása egy a szemünk láttára létrejövő ország esetében különösen látványos. Ebben a nemzeti felnövéstörténetben jól megfigyelhetjük a homogénnek hirdetett nemzeti identitás átalakulásait ahogy újabb és újabb társadalmi csoportok kapcsolódnak be az aktív történetmesélésbe.
A Mahmoud Darwish kultúrközpont palesztin filmnapokat szervez november 26. és 30. között. A műsor nyolc filmet – két egészestés, két dokumentum- és négy rövidfilmet – foglal magába; köztük van Palesztina idei Oscar-nevezettje is. Valamennyi film online elérhető lesz romániai IP-címekről.
Elia Suleiman új filmjében a rendező alteregója, a szalmakalapos ES újabb abszurd szkeccs-jelenetekben tapasztalja meg a világot, ezúttal azonban elhagyja Palesztinát, és Párizsban, majd New Yorkban keresi a „mennyországot”. Saját „szűrőjétől” azonban nem tud szabadulni, mindenhol harci készültséget lát.
Másfél órára feltartóztatták, és kihallgatták az amerikai hatóságok a Los Angeles-i repülőtéren az első Oscar-díjra jelölt palesztin filmest és családját, mert nem hitték el, hogy valóban meghívták az amerikai filmakadémia díjkiosztó gálájára – közölte szerdán a CNN.
Népirtások jutottak a huszadik század végére is. S míg közelünkben inkább a szomszédos balkániak tisztogattak, a szentföldön a zsidó–palesztin konfliktus már a bibliai Sámson története óta húzódik. Ari Folman, többszörösen díjnyertes Libanoni keringő című animációs-emlékfilmjében ezen ellentét egynem is olyan régi fejezetét, az 1982-es első libanoni háborút vette górcső alá.
