Sorban állásaim története – Cannes-napló I.

2008. május 17. – írta Váró Kata Anna

Már most tudom, hogy hiányozni fog a fotósok kiabálása, meg a sajtóiroda nyüzsgése, ahol mindig akad partner arra, hogy együtt szidjuk az örökké akadozó és meg-meg szakadó internetkapcsolatot, vagy hogy egy emberként pattanjuk fel az ablakhoz bámészkodni, amikor egy-egy híresség éppen bemegy vagy távozik a sajtókonferenciáról.

A feltörekvő török mozi

2004. június 15. – írta Elif Relig

Az utóbbi öt évben gyakorta hallhattuk a török mozit emlegetni. A nemzetközi filmporondon mára jól ismert az olyan rendezők neve, mint Nuri Bilge Ceylan, Zeki Demirkubuz vagy Yeşim Ustaoğlu. Ceylan 2002-es Cannes-i Fesztiválsikerének köszönhetően (a Zsűri Nagydíja és a Legjobb színésznek járó díj az Uzak / Messze filmért) talán nem túlzás a török filmművészet nemzetközi hírnevéről beszélni.

Térképen a vágyak – XI. Titanic Filmfesztivál, Budapest, 2003. október 9–19. A félhold-tenger – Muszlim hétköznapok szekció

2003. november 15. – írta Margitházi Beja

A tadzsik, palesztin, török és libanoni „filmdrámák” mindegyikében vágyott utazások, illetve utazások és vágyak mozgatják az eseményeket, csakúgy, mint az idei Titanic Grúziában (Julie Bertuccelli: Mióta Otar elment) és Algériában (Yamina Bachir-Chouikh: Rachida) játszódó történeteiben.