Nőiség a magyar filmművészetben – Középpontban: Mészáros Márta

2020. május 28. – írta Boldizsár Laura Mária

Mészáros Márta élete és pályafutása is filmbeillő történet. Gyerekkorának meghatározó történései közé tartozik, hogy már 10 éves korában árvaságra jutott: édesapját, Mészáros Lászlót, a híres szobrászművészt a Szovjetunióban kémkedés gyanújával elfogták, majd kivégezték. Nem sokkal később édesanyját is elveszítette. A gyermekkori tragédia végigkísérte egész életét, beleértve a filmes munkásságát is.

Nő a verseny – 22. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál II.

2015. április 17. – írta Csiger Ádám

A 22. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramja egy külön tematikus szekciónak is beillik, hisz a benne szereplő filmek egyaránt női sorsokról mesélnek, és teszik ezt inkább több, semmint kevesebb hatásfokkal.

Jómagam és Fellini – Interjú Jiří Menzellel

2013. május 3. – írta Szalkai Réka

Jiří Menzel bizonyára a 20. század leghíresebb cseh rendezője, és életműve nemcsak Kelet-Európában, hanem az egész világban ismert. Már egyik első nagyjátékfilmjével, a Szigorúan ellenőrzött vonatokkal Oscar-díjat nyert, majd életre szóló együttműködés alakult ki közötte és a cseh író Bohumil Hrabal között, ennek számos alkotás lett az eredménye. Mindemellett színházi darabokban is játszott, színészként is dolgozott, könyvet is írt. Olyan átfogó kérdésekről faggattuk a ma is alkotó rendezőt, mint hogy hogyan látja ő életét és műveit, vagy mit jelent számára a film, a színház és a színészet – persze mindez az ő ironikus, „menzeli” stílusában tálalva.

„A nevem Bond. James Bond.” – Ötvenéves a 007-es ügynök 1.

2012. október 24. – írta Szántai János

Kezdjük az elején. Miről is van szó? A statisztikákat fellapozva kiderül, hogy a az idén 50 éves James Bond-sorozat a világ második, leghosszabb ideig folyamatosan futó filmes szériája. A szaknyelv a „franchise” kifejezést használja, a „széria”, „sorozat” szavak ugyanis nem fedik a „szakvalóságot”. Magyarul egy ideje a „joglás” vagy „névjoglás” szóval kísérleteznek az illetékes berkekben, de hát hogy néz ki egy szövegben, hogy: filmes névjoglás – a kutya sem értené.

Pop, csajok, impotencia – Chris Waitt: A Complete History of My Sexual Failures / Szexuális kudarcaim teljes története

2009. június 4. – írta Jakab-Benke Nándor

Mit csináljunk, ha harmincas éveinket taposó, de felnőni képtelen, lusta, impotens, rendetlen britek vagyunk, akiket az eddigi összes barátnő elhagyott és akiknek még filmötlete sincs? Egyszerű. Csináljunk „dokumentumfilmet” a csajokkal való összeférhetetlenségünkről, az erekcióra képtelen farkunkról és az életuntságunkról.

Jólábú kétikszesek – Diane English: The Women / Nők

2008. december 18. – írta Farkas István

A magyar felmenőkkel is rendelkező néhai George Cukor ars poeticájaként emlegetik az életrajzírók a „dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson” mondás(á)t. Nem tudhatom, hogy egész pontosan mi járhatott a fejében, amikor ezt mondta, de úgy látom, hogy remake-készítő utódai sem.

Nyár New Yorkban – Amos Kollek: Fast Food, Fast Women / Gyorsbüfék, gyors nők

2001. szeptember 15. – írta Csillag Marci

Középkorú anorexiás nő lenge nyári ruhában heveredik le a forró New York-i úttestre. Egy autó kis híján ráhajt, a sofőr rémülten ugrik ki a kocsiból: „Maga megőrült?” – kérdezi. „Csak egy kis izgalmat akartam magamnak szerezni így vasárnap reggel” – válaszol a nő, aki az aszfalton fekszik, haja párna az úttesten, hosszú vékony lábai hatalmas tűsarokban végződnek, nagy szemeinek nyugalma egy szolid hétvégi elmebaj közeledtéről árulkodnak. Bella (Anna Levine) hamarosan 35 éves lesz, pincérnő egy gyorsétteremben, s hogy túlélte a film első jelenetét, egyedül annak köszönhető, hogy tenyerén hordja őt a város – bár nem hétköznapi értelemben, csupán egy hétköznapi étteremben, ahol ő hordja ki az ételt.

A megtért Mars(hall) – Nancy Meyers: What Women Want / Mi kell a nőnek?

2001. május 11. – írta György Andrea

A férfiak a Marsról, a nők pedig a Vénuszról jöttek, így logikus, hogy nem értik meg egymást. Ennek az utcai könyvstandokon népszerűsített bölcsességnek a fejtegetésével indul a Mi kell a nőnek? című amerikai filmvígjáték, amelynek rendezőnője, Nancy Meyers a nemek közti ősi kommunikációs zavar okát eléggé elfogult módon a férfiakban, de azoknak is sajátos képviselőjében, a macsóban véli felfedezni. A macsó, per definitionem, folyton félreérti a nőket, hacsak nem történik vele csoda.