Nyomokban Egoyant tartalmaz – Atom Egoyan: Chloe

2010. június 30. – írta Papp Attila Zsolt

Öt évvel ezelőtt, amikor Egoyan elkészítette Az igazság fogságában című filmjét, a kritikusok és a „keményvonalas” rajongók megütközve konstatálták, hogy Kanada – Cronenberg mellett – legismertebb és következetesen szerzői filmese a jelek szerint behódolt Hollywoodnak. Akkor persze lehetett egyszeri „botlásként” vagy kitérőként értelmezni a dolgot (Egoyan megmutatta, hogy ilyet is tud), legújabb filmje, a Chloe viszont cáfolni látszik a feltételezést.

Az örök perek birodalma – Fredrik Gertten: Bananas!*

2010. május 31. – írta Zágoni Bálint

Az idei TIFF dokumentumfilmjeiből akár egy „kapitalizmusból kiábrándulva” alszekciót is össze lehetett volna állítani: a román napok programjában Alexandru Solomon Kapitalizmus – a mi titkos receptünkje, a dokumentumfilmes válogatásban pedig Michael Moore ostorozza két vetítés erejéig a kapitalizmust és következményeit. Ez utóbbihoz kötik szoros szálak a Bananas!* című filmet is – de a rendező ezúttal a kamera mögött marad.

Budapesti szinglimese a kulisszák mögül – Goda Krisztina: Csak szex és más semmi

2006. április 20. – írta Sándor Anna

Ha ez a film amerikai gyártmány lenne, az erős közepes kategóriájába tartozna. Jobbára a most oly népszerű szinglitörténetek sorába illeszkedve hozza azok alapkliséit, szükséges mellékszálait, és persze a boldog befejezést. Semmi új, semmi meglepő, hacsak az nem, hogy angol sorstársnőjétől eltérően a magyar hősnő nemcsak intelligens, hanem céljai is mások.

Egy történet öt képben, az elválástól a találkozásig – François Ozon: 5x2

2005. július 15. – írta Ilyés István (Iván)

François Ozon filmjei néhány éve folyamatos sikernek örvendenek az európai fesztiválokon és az artmozi-hálózatokban. A francia rendező nem könnyen skatulyázható be. Nemcsak egyes filmjeiben keveri a műfajokat, de az alkotások egymáshoz képest is elég nagy változatosságot mutatnak. A 8 nő című musical-krimi után egy Bergman-szerű drámát készített, amely a képzelet és a valóság határán egyensúlyoz (Homok alatt), ezután a Swimming Pool című thrillerrel lepte meg a nézőket. Az 5x2 című filmjében pedig a Vízcseppek a forró kövön és az új melodráma vonalát követi anélkül, hogy annak folytatása lenne.

Ármány vagy szerelem – Szabó István: Being Julia / Csodálatos Júlia

2005. április 15. – írta Juhász István

„Színház az egész világ!" Ez a közhellyé vált kijelentés talán mindennél jobban illik Szabó István legújabb művére, a Csodálatos Júliára. Filmje pazar kiállítású angol komédia az álarcokról, amelyeket különböző élethelyzetekben viselni kényszerülünk. S hogy mi újat hozott nekünk világhírű rendezőnk első vígjátéka? Remek történetet, tökéletes rendezést, első osztályú színészeket, s egy sokáig emlékezetes, bombasztikus finálét!

Diploma előtt – Alfonso Cuarón: Y tu mamá también / Anyádat is

2003. január 15. – írta Vajda Judit

Haverok, buli, tequila – úgy tűnik, minden együtt van egy nagysikerű tinivígjátékhoz. A film naturális poénjai és a rendező hollywoodi múltja ellenére azonban az Anyádat is nem az Amerikai pite hagyományait követi: a mexikói fiatalok a Mennyek Kapujához igyekeznek. Egy hollywoodi szuperprodukció, a Szép remények megrendezése a szerzői életrajzban és a film címe is könnyed szórakozást, laza poénokat ígér. Már a nyitány sokat sejtető: fiatal fiú döngeti barátnőjét, mielőtt az olaszországi vakációra megy és megcsalja mindenféle Luigikkal. Majd néhány fingós-böfögős poén és spangliszívás következik, de a komédiának hamarosan vége szakad.

A kis nagy történet – Todd Field: In The Bedroom / A hálószobában

2002. június 15. – írta Papp Sándor Zsigmond

Ha most hirtelenjében meg kellene fogalmaznom, mi a bajom az álomgyári termés zömével, hát a nagyzolást mondanám, vagyis azt a trendet, hogy a rendezők és producerek többsége a drámaiságot rendszerint a számok segítségével szeretné elérni. Erős színek, elnagyolt fordulópontok, plafont verő költségvetés, mely összetevők között a hús-vér színészek talán jobb digitális trükkhalmaznak tűnnek.