Az Amerikai Forgatókönyvíró Céh évente összeállítja a legjobb, még el nem készült forgatókönyvekből álló „fekete listát”. Idén egy Madonna-életrajz kapta a legtöbb szavazatot.
James Ivory fedezte fel magának, akivel két filmet forgatott, később Madonnát fényképezte kalandfilmben Hongkongban, de készített holokausztdrámát is Rutger Hauerrel. A 68 éves operatőrrel, a Brit Filmoperatőrök Szövetsége (BSC) tagjával tagjával londoni otthonában beszélgettünk.
Madonna Hollywood című számának visszatérő sora így hangzik: „How could it hurt you when it looks so good? / Hogyan sebezhet, ha annyira jól mutat?” Archetipikus vászon-nők – a tökéletességig szimulált – másait kelti életre a videóklipben, az 1950-es évektől napjainkig guruló évtizedek majd minden aurával bíró ikonjára jut néhány másodperce. A záró kép-a-képben a Cindy Sherman-osan magányos, fekete-fehér, szinte csak a kontűrjeiben felismerhető mindenkori színésznőt/sztárt látjuk, amint hasztalan stoppol a nagy-amerikai benzinkutas pusztában kígyózó gyorsforgalmi út mentén.
A sztárság meghatározásának koordinátái helyben és időben: az amerikai kultúra produktuma, amely valamikor réges-rég, a hollywoodi világ kialakulásának kezdeteikor jött létre. A gyártók, a stúdiók hamar észrevették, hogy egyes színészeket a közönség olyannyira megkedvel, hogy valójában egy idő után kizárólag a színész kedvéért nézi meg a filmet. Egy már befutott színész, a közönség kedvence biztos bevételt jelentett, és a gyártók nemsokára beindították a sztárgépezetet.
1997 májusa lehetett. Ültem Rebecca Bell-Metereau1-val szemközt, miután bemutatkoztam neki, és elmondtam, hogy filmes témából szeretném írni a mesterfokozati szakdolgozatomat. Ő beleegyezett, hogy felügyelje és segítse a munkámat, és megkérdezte, hogy pontosan miről szeretnék írni. „Hát . . . rendezőnők filmjeiről” – mondtam. „Úgy általában, vagy egy rendezőnőről?” – kérdezte még. Erre azonban már nem tudtam válaszolni, mert még semmiről nem döntöttem ezen a ponton. Ő pedig azt mondta, ha döntöttem, keressem meg újra.
Félreértés ne essék: nem szeretnék senkit történelmi eseményekkel untatni, de A második legjobb dolog egyik fő motívuma nem más, mint a vér. John Schlesinger legújabb alkotása ugyanis olyan témákat feszeget, mint a vér szerinti apaság kérdése, az AIDS és a szexuális kapcsolatok.
