És lőn világosság – Thierry Frémaux: Lumière!

2017. november 15. – írta Dobi Ferenc

A Lumière! öt év filmszak és két diploma után is tud újat mondani, mutatni, de Thierry Frémaux könnyed, humoros kommentárjának köszönhetően egy filmtörténet-szűz ember számára is varázslatos élményt nyújthat ez a másfél óra.

A francia film világhatalom. 1 rész – A francia film elsõ harmincöt éve, amikor a film még nem beszél.

2006. április 15. – írta Urbán Mária

Le film français – ezzel a néven jelenik meg évtizedek óta a francia filmes szakma hetilapja. Nagyalakú, A4-es, színes, hatásos. Az első húsz oldalán eseményekről, hírekről tudósít, portrét és riportot közöl, a második húsz oldal lehengerlő adat- és számsorokat hoz filmekről, tévéfilmekről – tervek, előkészítés, forgatás, utómunkálatok –, négy oldalt szentel a mozibemutatóknak, közli a hét top 40 listáját filmek, mozik, vidéki mozik szerint, közli a nemzetközi top 10-et, a DVD-eladásokat, a tévék nézettségét. Minden sora azt sugallja: a filmgyártás ipar, Franciaországban nemzeti ipar, folyamatosan működik, s még ha a szigorú számsorok mást mutatnak is, a francia filmipar töretlenül a csúcson van. Filmgyártó nagyhatalom.

Filmtörténet tizennégy részben (VII.) – A nagyipari filmgyártás kialakulása – A hollywoodi stúdiórendszer kiépülése

2001. szeptember 15. – írta Vajdovich Györgyi

A mozgóképet megszületése után 2-3 évvel már a világ minden táján ismerte a közönség, és nagyjából két évtized elegendő volt arra, hogy a filmgyártás nagyipari formája kialakuljon. A stúdiók hierarchizált struktúrája minél több film hatékony és gyors előállítását tette lehetővé – nem véletlen, hogy a filmgyártás akkor kialakult munkamódszere lényegében máig fennmaradt.

Filmtörténet tizennégy részben (II.) – Az elbeszélés kialakulása: Lumière-ék, Georges Méliès, David Wark Griffith

2001. március 15. – írta Vajdovich Györgyi

Éppen hogy csak megszületett a film, a múlt század végén máris az eltűnés réme fenyegette. A mozgókép ugyanis nagyon hamar elvesztette újdonságértékét: a közönség megunta a váltig ismételgetett életképeket és természeti felvételeket, és a századfordulón már sokan beharangozták az új látványosság halálát. Hogy ez mégsem következett be, az annak köszönhető, hogy az addig megszokott felvételek mellett egyes filmesek elkezdtek történeteket mesélni a mozgókép segítségével.

Filmtörténet tizennégy részben (I.) – Az úttörők

2001. január 15. – írta Báron György

A Filmtett most induló rövid sorozata a hetedik művészet százegynéhány éves történetét tekinti át, az úttörőkön, az első elbeszélőkön, a filmes avantgárdon, a burleszken, az orosz montázs-iskolán, a hollywoodi stúdiórendszer kiépülésén, a hangosfilm aranykorán, a francia lírai realizmuson, az olasz neorealizmuson, az angol free cinemán át az európai, filmnyelvet újító új hullámokig, Új-Hollywood megjelenéséig, a kilencvenes évek mozijának portréjáig.