A Disney-produkció irodalmi alapja E.T.A. Hoffmann 1816-os, Diótörő és Egérkirály című meséje, amelyből Csajkovszkij A diótörő című balettje is ihletődött.
Az élet ízei úgy papol két órán keresztül arról, hogy a garam masala és a báránysült à la ki-tudja-kicsoda illatától a származás-, bőrszín-, és generációbeli különbségek semmissé válnak, hogy közben nem más, mint egy olykor tenyérbe mászóan sós, néha meg hervasztóan sótlan kajapornó, amit ugyan egy jóravaló nyárspolgár család feltehetően kuncogva meg fog zabálni, az ínyencek viszont térden állva fognak könyörögni a panaszkönyvért.
Nicholas Sparks feltehetően több nőt ríkatott meg, mint a közönséges vöröshagyma (Allium cepa L.). Nem feltétlenül eredeti könyveinek világa formulák redundáns összeharácsolásából épül – legalábbis a megannyi filmes adaptációból ezt a tanulságot lehet leszűrni. Sparks produkciós cége mintha csak évi rendszerességgel izzadná magából az önmaguk klónjaként értelmezhető egyívású történeteket, melyek azzal az egyetlen, jól megrágott és kimunkált céllal készülnek, hogy megszorongassák a – rájuk vállalkozó – romantikus galamblelkeket. Nincs új a Nap alatt Lasse Hallström adaptációja esetében sem.
A Lazacfogás Jemenben két olyan filmkészítőt hozott össze, akik mindketten vonzódnak a különleges történetekhez: Simon Beaufoy (A Full Monty / Alul semmi és a Slumdog Millionaire / Gettómilliomos forgatókönyvírója) és Lasse Hallström (Chocolat, Casanova, What’s Eating Gilbert Grape) reményfakasztó alkotással örvendezteti meg a nézőket.
Fejlődőképesség, világszintű elismerések, Bergman – a svédek igazán megdolgoztak a sikerért az elmúlt évtizedekben. De vajon elég lesz-e ez az erőfeszítés a következő évtizedekre is? Hogyan lehet kiküszöbölni egy újabb válságot? Mire képesek Bergman nélkül? És a legfontosabb: egyáltalán van-e élet Bergman után?
Lasse Hallström Csokoládé című alkotása egy burgundiai kisvárosban játszódik, ahol az élni tudó asszony, és az élni nem merő polgárság vívja meg mindennapos küzdelmeit, s mert a főhősnő a maga oldalán tudja a csokoládét, nyer. Győzelmét csupán a böjtidőszak késlelteti, ezalatt ugyanis a polgárok jelentős része önmegtartóztató életet él.
A svéd Lasse Hallström Árvák hercege című filmje nemcsak képileg tetszetős alkotás. A rendező sikeresen teremti meg az egyensúlyt a jelenetek és a szereplők jelleme között is: minden a helyén van, a sztori, a képek, a ritmus, az üzenet.