Az ellenállás spanyol melankóliája – Aurel: Josep

2021. december 14. – írta Galaczi Zsófia

A francia-belga-spanyol koprodukcióban gyártott Josep a francia Aurel művésznevű (hivatalosan Aurélien Froment) karikaturista és képregényíró első egész estés rendezése. A rajzfilmet eredetileg a 2020-as Cannes-i Filmfesztiválon mutatták be, a magyar közönség pedig online láthatta először a 2021-es MyFrenchFilmFestival keretében, végül az Anilogue is műsorára tűzte, immár a mozivásznat is meghódítva. A film 2020-ban elnyerte az Európai Filmdíjat, illetve 2021-ben a legjobb rajzfilmnek járó César-díjat is, mindkét versenyben lekörözve a szintén az Anilogue-on bemutatkozó Calamityt.

„Ha nem öl meg, megszokod”? – Aurel: Josep

2020. november 15. – írta Buzogány Klára

A Franco-diktatúra elől nem csak a „vakondlétbe” (ld. A végtelen lövészárok / La trinchera infinita) menekültek emberek százai: spanyolországi százezrek keresték a túlélést a szomszédos Franciaországban, ám a fogadásukra improvizált táborokban (ember)baráti segítség helyett inkább csak szenvedés várt rájuk. A Josepben egy művészember portréja révén bontakozik ki ezrek sorsa.

Pacsirták szögesdróton – Gondolatok a Gulág filmes „lenyomatairól”

2015. november 25. – írta Ritter György

Andrej Cserkaszov 1927-es Szolovki című szovjet dokuja egy észak-orosz szigetcsoport átnevelőtáboraiba nyújt betekintést. A film egy megrakott bőrönddel érkező csapatot mutat be, majd fokozatosan a tábori élet mindennapjaira helyezi a fókuszát (természetesen a kor propagandisztikus eszközeivel): látni bányamunkát, cipészetet, betakarítást, halászatot. Helyet kap a szórakozás is, sőt egy pillanatra még keresztet vető embereket is meg mer mutatni a kamera. A film felszabaduló „megbocsájtással” és hazatéréssel végződik. A Szolovki-sziget(ek) a Gulág egyik meghatározó táborcsoportja volt, azé a Gulágé, amelyről megannyi irodalmi, de kevesebb filmes feldolgozás született.

A holokausztról másképp – Nemes Jeles László: Saul fia

2015. május 16. – írta Szalkai Réka

A cselekmény az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborban zajlik, minden borzalom kézzelfogható közelségben van, mégsem látjuk. A rendező célja nem az volt, hogy megmutassa az embertelen helyzeteket, mivel – helyesen – abból indul ki, hogy egy ember ezt nem tudná ép ésszel elviselni.

Holokauszt 6.5.8 – Mark Herman: The Boy In The Striped Pyjamas / A csíkos pizsamás fiú

2008. november 21. – írta Farkas István

Nem tudom, hogy van-e a történelem kerekének a küllői között még egy olyan felkapott, évente fényezett, mint a holokauszt. Nem blaszfémiából, de kérdem én: a nagyüzemi emberirtásnál mediatizáltabb tettet követett-e el az emberiség? Számtalan irodalmi alkotás, azok celluloid-klónjai, festmény, szobor stb. utal a 20. század eme rémtettére. Csakhogy legtöbbjük sablonelemekből áll.