Életrajzi visszaemlékezés Pasoliniról

Pier Paolo Pasoliniról, az egyetemes filmművészet egyik jeles olasz képviselőjéről magyarul eddig semmiféle életrajzi visszaemlékezés nem látott napvilágot. Az Európa könyvkiadó Életek & Művek című sorozata most ezt a hiányt pótolja. (Új Szó)

Hamarosan megjelenik Marilyn Monroe könyve

Hamarosan könyvet adnak ki az ikonikus néhai sztár, Marilyn Monroe eddig még sosem látott írásaival – köztük rövidebb feljegyzésekkel, költeményekkel és esszékkel. A tragikus sorsú színésznő válogatott munkái idén ősszel jelennek meg. (EST.hu)

A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig

Aki még nem szerezte be a Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint által szerkesztett A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig című hiánypótló filmes kiadványt, az most megteheti a kolozsvári Cărtureşti, Gaudeamus, Phoenix, Bagoly és Humanitas könyvesboltokban is. Magyarországon jelenleg a Xantusz könyvkereskedésben, a Harmat Kiadónál, az Írók Boltjában és a Ráday Könyvesházban lelhető fel.

A könyv bolti ára 39 lej, illetve 2990 forint.

A könyv megvásárolható a Filmtett Egyesület irodájában is (Horea út 4/18, Kolozsvár) kedvezményes, 32 lejes áron.

Rendes feltámadás – Balogh Gyöngyi−Zágoni Bálint szerk.: A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig

A filmektől elbűvölt pszichológus, Hugo Münsterberg éppen ekkoriban (1916) írja le azt a korát messze megelőző meglátását, hogy a film természetes helye a néző fejében van, mivel itt rendeződik össze értelmes egésszé, majd itt raktározódik, tárolódik, akár hosszú éveken át. Vászonra vetíthető filmek híján ez kávébarna kötet sokat tesz ezért, hogy a fejünkben, ha nem is film-, de érzéki élménnyé álljanak össze a fennmaradt kolozsvári némafilmes relikviák.

Fantáziátlan fantázia a fantáziáról – Iain Softley: Inkheart / Tintaszív

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy boldog család. A kislányának minden este mesét olvasó apa azonban különleges adottsággal rendelkezett: minden, amit felolvasott, rögtön valóra is vált. Így szabadított a világra néhány gonoszt és hőst, saját feleségét pedig a könyv lapjaira „száműzte”. Mi mást lehet ilyenkor tenni, mint útra kelni és hosszú évek vándorlása, megpróbáltatásai után visszacsinálni mindent, és boldogan élni...

Megjelent a Labor kézikönyv

A HSC kiadásában megjelent az első magyar nyelvű szakmai összefoglaló anyag az analóg és digitális filmtechnológiákról, 460 oldalon – adta hírül a film.hu.

Interjúkötet kezdőknek és haladóknak – Kevin W. Sweeney (szerk.): Bustear Keaton: Interviews.

A filmtörténészek 1895. december 28-ra szokták tenni a mozi születésnapját. Ugyanebben az évben látta meg a napvilágot Buster Keaton is, aki a szórakoztatást már az anyatejjel magába szívta, s akinek maga a híres szabadulóművész, Harry Houdini adta a Buster becenevet. A varieté színpadáról került a filmgyártásba, és hamarosan a legnagyobb nevettetők közé emelkedett, de mindig csak a második legnagyobbnak titulálták Chaplin után, akit a barátjának tekintett.

A filmtudomány kizsákmányolása – Böszörményi Gábor – Kárpáti György (szerk.): Grindhouse – A filmtörténet tiltott korszaka

A magyar tudományos szakirodalomban alulreprezentált témát felkaroló, Grindhouse című tanulmánykötet, ahogyan az alcím is aposztrofálja, „a filmtörténet tiltott korszakát” célozza be, hiszen a hatvanas-hetvenes évek (túlnyomórészt amerikai) szennyfilmjeiben a brutalitás és a szexualitás a hollywoodi normákhoz mérten felülreprezentált volt. A B-filmes és exploitation tabuhagyományról van szó, amelynek méltán szentelnek egyre több figyelmet napjainkban.

„Képek regényei” – Varró Attila: Kult-Comics. Válogatott képregényes írások.

Klasszikus szuperhős-történetek, comic stripek, horror- és erotikus történetek Amerikából, Európából és Japánból – Varró Attila újonnan megjelent könyvében film és képregény kapcsolatán keresztül közelítve végre méltó figyelmet szentel ennek a mostohán kezelt médiumnak.

Multimédiakönyv a történetről – Füzi Izabella – Török Ervin: Vizuális és irodalmi narráció

A HEFOP kifejezés valószínűleg nem is a legújabb terméke annak a heveny nyelvújítási mozgalomnak, amely az utóbbi években mozaikszavak bevezetésével igyekszik szebbé, színesebbé és operatívabbá tenni a magyar állami adminisztráció s ezáltal mindennapjaink nyelvét.