1706 km – Villáminterjú Szőcs Petrával, A kivégzés rendezőjével

2014. május 28. – írta Jakab-Benke Nándor

Szőcs Petra. Kolozsvári származású filmes. Kisjátékfilmje, a Ceauşescuék utolsó perceiről és a rendszervált(oz)ásról személyes hangnemben mesélő A kivégzés Kolozsváron játszódik, a 13. Filmtettfeszten is vetítettük. Ehhez képest a köztudatba egy vargabetűvel robbant be nemrég: azon kevés magyar filmek egyikeként, amelyek a talán legnagyobb presztízsű filmfesztiválon, Cannes-ban versenyeznek. Vörösszőnyeges élményeiről kérdeztük az alkotót.

„Szórakoztat a dialógírás” – Beszélgetés Szabó Szonja rendezővel

2013. október 3. – írta Vodál Vera

No-budget kisjátékfilm, dokumentumfilm, tévéfilm-sorozat, animációs sorozat – Szabó Szonja bakancslistája igen hosszú. Tavaly fődíjat nyert a Mediawave-en, és egyszer elütött egy szarvast, amit nem lehet nem égi jelnek tekinteni.

„A boldog pillanatok valahogy kívül rekednek a magyar filmen” – Interjú Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával

2013. január 11. – írta Vodál Vera

Havas Ágnest ezúttal nem elsősorban a filmalapról és a kortárs magyar filmről kérdeztük, hanem arról, hogyan jutott el a filmalap vezérigazgatói posztjáig, milyen emlékeket őriz Vittorio Storaroról, mit jelent számára az éneklés és miről beszélgetett Fellinivel ’87-ben.

Apropó, Shooting Stars – Bő fél óra Tóth Orsival szakmáról, játékról – „színészkedésről”

2009. február 9. – írta Katona Linda

Az apró lány belekucorodik a fotelba, rágyújt, mosolyog. Készségesen válaszol, mégis tartózkodó. Tóth Orsi olyan ember, akit nem egy interjúból kell megismerni. Meg kell nézni a filmjeit. Játszott, játszik, mert élvezi, mert a játék lényege, hogy önmaga lehet. Volt már Maja, Johanna, Fauna s még sorolhatnám. Kapott már díjakat színészi munkája elismeréseként, de eddig főként csak itthon.

Csókok és könnyek hatékonyságáról – Steve Buscemi: Interview / Interjú

2008. február 20. – írta Nagy Boglárka

Ez a remake nem azért készült, hogy az amerikai közönség megkapja egy „nem-amerikai” film pörgősebb, véresebb és érthetőbb változatát. Amerikai és holland producerek tisztelegnek a filmes szólásszabadságot pártoló holland rendező, Theo van Gogh előtt, akit egy muszlim férfi gyilkolt meg, feltehetőleg egyik filmje miatt.

Interjúkötet kezdőknek és haladóknak – Kevin W. Sweeney (szerk.): Bustear Keaton: Interviews.

2008. január 15. – írta Dunai László

A filmtörténészek 1895. december 28-ra szokták tenni a mozi születésnapját. Ugyanebben az évben látta meg a napvilágot Buster Keaton is, aki a szórakoztatást már az anyatejjel magába szívta, s akinek maga a híres szabadulóművész, Harry Houdini adta a Buster becenevet. A varieté színpadáról került a filmgyártásba, és hamarosan a legnagyobb nevettetők közé emelkedett, de mindig csak a második legnagyobbnak titulálták Chaplin után, akit a barátjának tekintett.