Vidróczki hazamegy – Nagy Viktor Oszkár: Apaföld

2009. február 2. – írta Józsa Péter

Az idei filmszemle jópár nagy- és kisjátékfilmje foglalkozik a társas kapcsolatokra épülő szeretet-viszontszeretet hiányával, lehetetlenségével. A legkülönfélébb alapszituációk és élethelyzetek – prostituált és kitartottja, nevelőnő és intézetis lány, házasságszédelgő fiatalember és lesérült balerina stb. – kivesézése után az Apaföldben apa és fiú viszonya kerül terítékre.

Bort, búzát, gázolajat! – Keményffy Tamás: Mázli

2009. február 1. – írta Jakab-Benke Nándor

Magyarország megirigyelte a Balkánt a maga naturalista faluábrázolásáért, megunta, hogy állandóan Erdélybe kell kiruccanni, ha az ember használható rurális díszletet, miliőt és feelinget akar (még akkor is, ha néha a saját, nyafogó színészei lakják be ezt a teret) és elkészítettek egy kusturicás babérokra törő, menzeles nosztalgiájú filmet, ami önmagában nagyon dicséretes dolog, még akkor is, ha az eredmény felemás.

Borotvaélen – Mohi Sándor: Imádság

2008. január 30. – írta Zágoni Bálint

Minden egyes pillanatkép természetellenesen viselkedik. Lassan nyúlni kezd, a pillanat elvész belőle, és csak a kép marad.

Csoda Rácpácegresen – Gárdos Péter: A porcelánbaba

2006. április 20. – írta Zsizsmann Erika

Gárdos Péter 2005-ben készült filmje finom, vonzó szépség, akárcsak egy porcelánbaba. Igazán eredeti vonása, ami kiemelte a tavalyi Filmszemle alkotásai közül, az amatőrszereplők alkalmazása.

Mert nagyon tudunk félni... – M. Night Shyamalan: The Village / A falu

2004. november 15. – írta Sándor Anna

Kicsit elhűltem, mikor A falu más kritikáit olvastam, és sok elmarasztaló véleménnyel találkoztam. Az jutott eszembe, hogy talán bennem van a hiba. Mert nekem ez a film igenis tetszett.

Rejtély, irónia, mozaik – Pálfi György: Hukkle

2002. június 15. – írta Szőke Eszter

„Öregúr csuklik a padon, részeg fiú horkol a kocsin, jóságos arcú nénike gyöngyvirágot szed a réten, asszonyok varrnak a varrodában, férfiak kugliznak a kocsmában, a méhész kipörgeti a mézet, az aratógép aratja a búzát, amiből a malomban liszt, majd a nagymama konyhájában nokedli lesz, a rendőr pedig nyomoz...” – ajánlja filmjét a nézőknek Pálfi György a 33. Magyar Filmszemle díjnyertes elsőfilmes rendezője.

Korai és roppant erős – Mundruczó Kornél: Nincsen nekem vágyam semmi

2000. december 15. – írta Ágfalvi Attila

Ezt a filmet megelőzte a híre. A beavatottak, ahogy azt mostanában illik, már akkor kultuszt kiáltottak, amikor még senki sem látta, noha ezt aligha lehet pusztán szómágiával létrehozni. A témája – homoszexuális prostituáltak, vér és erőszak – ugyan kevéssé vonzó; noha divatos rágcsálnivaló a tömegnek, amely amúgy sem rendelkezik idevágó ismeretekkel (mint ahogy egyébként én sem). A februári Filmszemlén megkapta a legjobb elsőfilmnek járó díjat. Ezek után szinte csodálatra méltó, hogy a film sűrű szövésű, jó ritmusú, a helyi érdekességből egy általánosan érvényes atmoszférát teremteni képes munkának bizonyult, egy szemmel láthatóan nagyon tehetséges rendező első filmjének.