„A félelem öröme” – A thriller műfajtörténete 3/1. (A kezdetektől 1955-ig)

2003. augusztus 15. – írta Vajda Judit

A harmincas években kifejlődő thriller útját Alfred Hitchcock jelölte ki. Néhány kismestertől eltekintve a következő két évtizedben (sokak szerint azután is) szinte a műfaj egyedüli királya volt. Ars poeticája: hogy meg ne alvadjon ereinkben a vér, a borzongást mesterségesen kell előidéznünk, s erre a film a legalkalmasabb médium.

Marcsik és Juliskák – A celluloid királynői

2003. május 15. – írta Csillag Marci

Ha egy nő az első találkozás után nem árulja el vezetéknevét, lehet titokzatos vagy tartózkodó. Ha egy nő keresztnevén mutatkozik be, lehet közvetlen vagy bizalmatlan. A moziműsor vagy a filmlexikon böngészésekor a filmcím az első találkozás néző és mű között, így a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése végett nem árt tisztában lenni a filmművészet címtani etikettjével. Egy filmcím lehet titokzatos, tartózkodó vagy bizalmatlan, de a néző nem.

A rémület jegyében – Cahiers du Cinéma, 2001/július–augusztus

2001. augusztus 15. – írta Székely Melinda

Végre itt új Cahiers du Cinéma. Ugyanis az ötvenéves születésnap és a Cannes-i Filmfesztivál annyira megzavarta a lapszámok megjelenését, hogy a májusi szám óta ez a legújabb, ez is lapzártánk előtt néhány perccel jelent meg. A rémület jegye persze nem a lapszám születését határozta meg (bár mit tudhat erről egy egyszerű olvasó), hanem azokat az alkotókat (alkotásokat), akikről a törzsanyag szól.