Szombat délelőtt magyar producerek és rendezők biztosították a háttérzajt, miközben egy Terminator-dzsekiben elfoglalta helyét az Uránia kávézójában Andrew G. Vajna kormánybiztos és tanácsadója, Havas Ágnes. „Hogyan tovább a magyarországi filmgyártással?” – ez volt a címe annak a szakmai tanácskozásnak, ami lényegében Vajna korábban ismertetett, a nemzeti filmipar megújítását célzó programjának szembesítése volt az érintettekkel.

A következő bő órában Vajna és Havas valamivel több, mint 20 kérdésre próbált megnyugtató választ adni – ebben a számban azonban nem szerepelnek azok a felszólalások, amelyek csak személyeskedő megjegyzéseket tartalmaztak, vagy amelyeknek semmi közük nem volt a magyar filmiparhoz.

A legtöbb kérdés a nagyjátékfilmes forgatókönyvek elbírálásának, illetve a filmek megvalósításának folyamatát célozta. Pataki Ágnes producer az eddigi normatív rendszer eltűnését sérelmezte, valamint arra kérdezett rá, hogy a forgatókönyvek kiértékelésében figyelembe fogják-e venni a rendezők, producerek korábbi eredményeit is. Vajna azzal védekezett, hogy a szűkös keretek között nem akarnak félretenni plusz összegeket, amelyekről nem lehet tudni, hogy mikor kerülnek majd felhasználásra, az általuk kidolgozott pontrendszerben azonban figyelembe veszik a rendező, illetve producer eredményeit is.

Enyedi Ildikó és Elek Judit rendezők is azért bírálták a kormánybiztos tervét, mert nem egyértelmű, hogy a Filmalap milyen mértékben és a projekt melyik fázisában venné figyelembe egy potenciális koprodukciós partnernek a szempontjait, márpedig az utóbbi években szinte kizárólag a külföldi forrásokat is felsorakoztató magyar filmek értek el jelentősebb nemzetközi sikereket.

Havas Ágnes válaszában hangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban limitálni, hogy ki vesz részt egy-egy munkában, csak segítséget nyújtanak azáltal, hogy az alap részéről is jelen lesz egy személy a projektstábban, aki tanácsot ad azért, hogy egy-egy ötlet alkotói ereje és pénzügyi megvalósítása valahol találkozzon. (Például mennyire szükséges a Gellért-hegy fölött elszálló színes helikopter az illető filmbe.)

Érdekes javaslatokban sem volt hiány: Pozsgai Zsolt, aki kizárólag magántőkéből rendezte a szemlén is versenyző A föld szeretője című nagyjátékfilmet, egy holland példát emlegetett. Szerinte az alap kiállíthatna egy jogosítványt az értékesebb forgatókönyvekre, ami az eddigi 20%-os adókedvezmény fölötti kedvezményre is feljogosíthatná az illető tervet támogató magáncégeket. Vajna válaszában kifejtette, hogy ezt a lehetőséget ők is megfontolták, de az adótörvény miatt a 20% fölötti adókedvezmény jelen körülmények között nem megvalósítható.

Egy újabb felszólaló arra kérdezett rá, hogy bár a terv szerint folyamatosan fogadják a forgatókönyveket, mégis milyen rendszerességgel fogják elbírálni azokat? Vajna szerint nem negyedévenként vagy félévenként bírálják el a forgatókönyveket, hanem valóban folyamatos kiértékelés lesz, és az elfogadott tervek majd egy várólistára kerülnek, amíg a „first come, first served" elve alapján megvalósítják őket. A kormánybiztos kifejtette, hogy a Filmalap beindulását követő időszakban főleg a filmötletek fejlesztésére koncentrálnak, erre várhatóan az első évben 300 millió forintot fognak költeni.

A beszélgetés második felében több, a dokumentumfilmeseket érintő kérdés is elhangzott. Vajna terve szerint az évente elkészülő egy-két egészestés dokumentumfilmet leszámítva, ezentúl a magyar médiahatóságnál lehet majd pályázni dokumentumfilmek készítésére, mindezt megrendelő-szerkesztői rendszer vagy a médiahatóság pályázati rendszere alapján. Felszólalásában Kisfaludy András a kreatív dokumentumfilm halálát vetítette előre. A terv szerint ugyanis a televíziók műsortervei határozzák majd meg, hogy milyen dokumentumfilmek fognak készülni, de nem lehet minden dokumentumfilm 52 perces, ugyanakkor egy jó dokumentumfilm olykor két-három évig is készül, amit nem lehetne megvalósítani a televíziós rendszerben. Ráadásul e logika alapján a producernek semmi joga nem lesz a film fölött, így senki nem fog foglalkozni ezeknek a filmeknek a terjesztésével, forgalmazásával.

Havas Ágnes úgy vélekedett, hogy meg kell várni, amíg a médiahatóság kidolgozza a pályázati rendszerét, és akkor kell feltenni ezeket a kérdéseket, egyelőre ők nem tudnak ezekre konkrét választ adni.

A film háttérországának – filmes kiadványok, portálok, kutatások – sorsáról mindössze Czabán György érdeklődött. A válaszból kiderült, hogy még ennek kapcsán sincsenek konkrét elképzelések, az sem egyértelmű, hogy milyen intézmény, szervezet felel majd ezekért.

Bár a megbeszélés folyamán egyértelművé vált, hogy a filmes szakma fenntartásokkal fogadja a Filmalap tervét, Havas Ágnes is hangsúlyozta, hogy ez csak egy terv, amin még finomítani, javítani akarnak. Ennek érdekében hétfő este 8 óráig e-mailen is fogadják az észrevételeket a filmalap@kim.gov.hu címre.