A legjobb „poszt-horror" filmek
Poszt-horror: újabb elitista zsánercímke, amit unatkozó bölcsészek hajigálnak minden 2010 után készült horrorfilm után, vagy legitim filmes hullám, ami új életet lehell az örök tetszhalottság állapotában vergődő ijesztgetős műfajokba? Cikkünkből részletesen is kiderül, de addigis íme a tíz kedvenc „poszt-horrorunk".
-
#8
Ghost Story / Kísérettörténet
„A Kísértettörténet olyan, mint amilyennek Terrence Malick a horrort elképzeli: lebegő képeivel, évtizedeket ugráló sztorijával inkább szól az elmúlásról, az időról, és a művész felelősségéről, mint a szellemházas ijesztgetésről. Casey Affleck a fejére húzott lepedővel játssza végig a filmet, de a végére így is megszorongatja a szívünket azzal, hogy melankolikus kísértetként szembenéz az élet és a halál körforgásával.." (Soós Tamás)
-
#7
It Follows / Valami követ
„A Valami követ egy horrornak öltöztetett felnövéstörténet, mely a középiskolás lét hirtelen kirobbanó elviselhetetlenségének, összetett és racionálisan meg nem magyarázható félelmeinek hasonlata." (Pernecker Dávid)
-
#6
Hereditary / Örökség
„A rendezésért és a forgatókönyvért egyaránt felelős Ari Aster mozija ugyanis még az edzettebb és kifinomultabb ízléssel rendelkező horror-fogyasztók idegeit is kikezdheti, és nem azért, mert rögtön az első félórában látjuk leszakadni egy tizenhárom éves kislány fejét, amely ezt követően a hangyák martaléka lesz, hanem a feszültség- és félelemkeltésnek olyan mesterien levezényelt adagolásáért, amelyet még a nagyobb horrorpápák is megirigyelhetnének az elsőfilmes rendezőtől." (Tóth Menyhért)
-
#5
The Witch / A boszorkány
„Dermesztően rideg, bőr alá férkőző, csontrepesztő frusztráció tombol Eggers családjának inherens felbomlás- és bukástörténetében. [...] Eggers nem megijeszt, hanem eléri, hogy féljünk – van különbség." (Pernecker Dávid)
-
#4
Babadook
„A Babadook az elmúlt évek legfélelmetesebb horrorfilmje - legalábbis a szülők számára. Az özvegy anyát és hiperaktív fiát kísértő kalapos démon nem egy keserű, túlvilágon ragadt szellem, hanem a gyász metaforája, akit legyőzni nem lehet, maximum együtt élni vele. Jennifer Kent mesekönyvből előbújó barkácsszönye azóta meleg szimbólum lett, de a legfurcsább mégsem ez ebben a mesteri filmben, hanem hogy mesteri horrorja ellenére sem lett az Örökséghez fogható világszenzáció." (Soós Tamás)
-
#3
A Quiet Place / Hang nélkül
„A film nagyszerűen épít feszültséget, roppant ügyesen használja ki a mai mozis hangtechnológiát, konkrétan annak dinamikai tartományát: a nagyon csendes részeket nagyon hangosak követik [...], az így létrehozott hangi világ nagyon izgalmas történetmesélési megoldásokat is eredményez." (Jakab-Benke Nándor)
-
#2
It Comes At Night
„[...] gyomorforgatóan gyönyörű parabolába ágyazza a bevándorlással kapcsolatos erkölcsi kérdéseket [...] felszínre buknak a legsúlyosabb paráink az idegenektől, a megosztottságtól, vagy épp a civilizált álcába bújtatott rasszizmustól." (Soós Tamás)
-
#1
Get Out / Tűnj el!
„A Tűnj el! saját jogán fut órási sikerrel, mert kiváló zsánermozis formában, de még mindig nem eléggé kibeszélt, a mindennapokban lappangó és feszengő problémák mentén szórakoztat. Ilyenből kér még a nép!” (Németh Előd Szabolcs)
