Hommage a Ray Charles – Taylor Hackford: Ray

2005. március 20.

Taylor Hackford Ray című filmje hat jelöléssel várja az Oscar-gálát. Többek között jelölték legjobb film, legjobb rendezés, legjobb hangtechnika, legjobb jelmez, és természetesen legjobb férfi főszereplő kategóriában. (A Golden Globe-díjat már elnyerte Jamie Foxx.)

A kísérleti és kisjátékfilm szabadsága – 36. Magyar Filmszemle – Budapest, 2005. február 1–8., Kísérleti és kisjátékfilmek

2005. március 15.

A filmszemle utolsó kisjátékfilm-vetítését követő közönségtalálkozón, a műsorvezető feltette az alkotóknak azt az evidensnek tűnő kérdést, hogy mi kell ahhoz, hogy a kisjátékfilmből egyszer nagyjátékfilm legyen. Az alkotók általában mentegetőztek, pénzhiányra hivatkoztak. Az utolsó film alkotói (Gayer Zoltán – Molnár Péter: A karusszel rítus) azonban éppen ellenkezőleg, azt válaszolták, hogy az ő filmjük kisjátékfilm-szerkezetét, stílusát, megvalósítását e műfajon belül hordozza, tehát nem is akar nagyjátékfilm lenni.

The show must go on – (Egy televíziós sport show-műsor retorikája)

2005. március 15.

Médiaelméleti horizontból tekintve egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a média gyökeresen átalakítja az érzékelést, a kommunikációt, az emberi kapcsolatokat és lényeges befolyást gyakorol a társadalmak jövőjére. A modern tömegkommunikációs eszközök, illetve ezek rendszerének kifejlődése jelentősen átalakította a társadalmi nyilvánosság szerkezetét és funkcióját.

Beavatás egy férfiasan embertelen világba – Andrej Zvjagincev: Vozvrashchenie / Visszatérés

2005. február 15.

Andrej Zvjagincsev debütáló filmje a 2003-as velencei filmfesztivál több díját is elnyerte. A filmfesztivál zsűrije a Visszatérés című filmnek ítélte az Arany Oroszlán-szobrot és a legjobb elsőfilmnek járó Luigi De Laurentiis-díjat. (Később az Európai Filmakadémia Fassbinder-díját is elnyerte a film.) A fiatal rendező sikere pedig annál is értékesebb, mivel első filmért ritkán osztanak fődíjat. Velencében utoljára 1994-ben történt hasonló, amikor az Eső előtt című első játékfilmjéért díjazták a macedón Milko Mancsevszkit.

Olajozott pörgés a Nyóckerben – Gauder Áron: Nyócker

2005. február 15.

Az alkotók által kitalált animációs eszköz ötletes és kifejező, azonban gyakran nem társul hozzá megfelelő tartalom. A történet, a szereplők, a film egésze jóval gyengébb, mint a technikai megvalósítás.

Élet(halál)-képek egy amerikai iskolából – Gus van Sant: Elephant / Elefánt

2004. október 15.

Az Elefánt című film témája egy megtörtént esemény köré szerveződik. 1999-ben két kamasz fegyveresen behatolt egy iskolába Coloradóban, és megölte tizenhárom osztálytársukat. Michael Moore dokumentumfilmes formában (Kóla, puska, sültkrumpli) már feldolgozta a Denver környéki iskola történetét. Gus Van Sant filmje éppen az elbeszélés megformálásában, a fikcionálási módban különbözik radikálisan Moore filmjétől.

Stilizált hagyomány – Takeshi Kitano: Zatoichi / A szamuráj

2004. június 15.

A távol-keleti szamurájfilmek két alapzsánere eltérő mádon mutatkozott be a magyar mozikban. Míg a Tigris és Sárkány letisztult, hagyománytisztelő darabjaként a kínai wuxia-filmek eredeti formájában szembesített az Idegen elemekkel (lásd a gravitáció törvényeivel dacoló kardpárbajokat, amelyek a Jean Marais és Errol Flynn kalandfilmjein edzett európai közönségnek első látásra nevetségeseknek hatnak), addig Takeshi Kitano saját korának és alkotói személyiségének minden jellegzetességén átszűrve prezentálja a japán chambara-mozik egyik alapművét.