A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete életműdíjjal tüntette ki Rostás Emília vágót, archivistát, a bukaresti Magyar Adás munkatársát.
Ulieriu-Rostás Emília 1949-ben született Parajdon, a marosvásárhelyi Elméleti Líceumban érettségizett. 1971-től él Bukarestben, 1974-től munkakönyves alkalmazottja a Román Televízió magyar adásának. A filmvágást a televízió tanfolyamain tanulta ki.
Az adás 1985-ös megszűnése után a filmes szerkesztőségben dolgozott, majd a '89-es újraindulás után visszatért a magyar szerkesztőségbe. 2000-es nyugdíjazása óta is folyamatosan dolgozik, az adás archívumát kutatja és filmeket készít elő digitalizálásra.
„Egy asztal mellett és egy közösségben éltem le az életem” – Beszélgetés Ulieriu-Rostás Emília vágóval, a Magyar Adás munkatársával
Ulieriu-Rostás Emília 1949-ben született Parajdon, a marosvásárhelyi Elméleti Líceumban érettségizett. 1971-től él Bukarestben, 1974-től munkakönyves alkalmazottja a Román Televízió magyar adásának. A filmvágást a televízió tanfolyamain tanulta ki. Az adás 1985-ös megszűnése után a filmes szerkesztőségben dolgozott, majd a 89-es újraindulás után visszatért a magyar szerkesztőségbe. 2000-es nyugdíjazása óta is folyamatosan dolgozik, az adás archívumát kutatja és filmeket készít elő digitalizálásra.
„Ha egyetlen szóban kellene jellemeznem Rostás Emília több mint fél évszázados munkásságát, azt mondanám: értékmentés – foglalta össze laudációjában Mosoni Emőke, a Magyar Adás főszerkesztője. – Munkájára, amit sokáig vágóként végzett, majd archivistaként folytatott és folytat igazabb kifejezést keresve sem találni. A Magyar Adás egyedülálló szalagtára ugyanis értelemszerűen csak akkor válhat igazán értékké, ha megmutatható. És csak akkor mutatható meg, ha megmentődik az enyészettől.”
A laudáció teljes szövege alább olvasható.
