Nem megy el a César-díjak 45. átadójára péntek este Roman Polański, jóllehet J'accuse (Vádolom) című filmje kapta a legtöbb jelölést.
A nemi erőszak miatt az Egyesült Államok által 40 éve körözött lengyel-francia rendező maga jelentette be a távolmaradását az után, hogy feminista szervezetek a személye elleni tiltakozó megmozdulást szerveznek a ceremónia helyszínén.
„Napok óta kérdezik tőlem, hogy megyek, vagy nem megyek a César-díjkiosztóra. Az én kérdésem viszont inkább a következő: mehetnék-e?” – mondta csütörtökön az AFP francia hírügynökségnek a rendező. „Az est forgatókönyve előre ismert. Aktivisták már most nyilvános lincseléssel fenyegetnek. Egyesek demonstrációkat jelentettek be. Mindez sokkal inkább szimpóziumnak, mint a legtehetségesebbek kitüntetésének szentelt moziünnepnek ígérkezik” – tette hozzá.
Roman Polański elmondta, hogy legfontosabb számára a családja, a felesége és gyerekei megóvása, akik inzultusoknak vannak kitéve.
„Sajnálattal hoztam meg azt a döntést, hogy nem konfrontálódom az önjelölt véleménybírósággal, amely lábbal taposná a jogállamiság elveit azért, hogy ismét az irracionalitás győzedelmeskedjen” – fogalmazott a 86 éves rendező.
A legjelentősebb francia filmes elismerés díjkiosztó ünnepsége minden szempontból feszültnek ígérkezik péntek este.
Két héttel ezelőtt kollektívan lemondott a César-díjakat jelölő francia filmakadémia teljes vezetősége, mert több mint 400 francia filmes szakember, rendezők és színészek tiltakoztak a jelölések átláthatatlansága miatt. A tiltakozók szerint az akadémiát eluralták a „működési zavarok”, a „számlák átláthatatlansága”, a „bebetonozott státuszok” és az „urambátyám”-működés. A művészek azt is kifogásolták, hogy a tagoknak semmilyen beleszólásuk nincs sem a szervezet működésébe, sem a César-díjak átadásának menetébe.
Az 1975-ben Georges Cravenne újságíró, producer által alapított és 2003 óta Alain Terzian producer által vezetett francia filmakadémia hosszú ideje mély válságon megy keresztül. A testületnek mintegy 4700 tagja van, de a lista nem nyilvános. A jelöléshez öt éven belül három nagyjátékfilmben való közreműködés és két pártfogó támogatása szükséges.
Az akadémia élén álló 47 tagú testületnek Oscar-díjas filmesek, a korábbi akadémiai elnökök, valamint meghívott filmes szakemberek a tagjai. Köztük van Roman Polanski is, akinek J'accuse (Vádolom) című filmje kapta a legtöbb jelölést az idei César-díjra, ami heves vitát váltott ki a közéletben. A nemi erőszak miatt az Egyesült Államok által 40 éve körözött, ezért a világban csak korlátozott mozgásszabadságot élvező lengyel-francia rendező filmjét 12 kategóriában, köztük a legjobb film és a legjobb rendező kategóriájában jelölték a „francia Oscarra”.
A díjkiosztó azért is feszültnek ígérkezik, mert a második legtöbb, összesen tíz jelölést kapott Portré a lángoló fiatal lányról (Portrait de la jeune fille en feu) című film főszerepét alakító Adele Haenel volt az első francia színésznő, aki a szexuális botrányok nyomán tavaly novemberben néven nevezte az állítólagos zaklatóját, Christophe Ruggia francia filmrendezőt, akit a színésznő azzal vádol, hogy 12 és 15 éves kora között rendszeresen zaklatta szexuálisan. Az interjú óriási visszhangot váltott ki a francia közéletben és elsősorban a filmes világban, Ruggia ellen azóta ügyészi eljárás indult, Polańskit pedig újabb nők vádolták meg azzal, hogy több mint 40 évvel ezelőtt megerőszakolta őket.
A legjobb női színésznő kategóriában jelölt Adele Haenel szerint egyébként a francia-lengyel filmrendező díjazása „az áldozatok szemen köpése lenne”, feminista szervezetek pedig a díjkiosztó helyszínéül szolgáló Salle Pleyel előtt szerveznek demonstrációt a gálaeset idején. A tiltakozások egyébként már megkezdődtek: szerdára virradó éjjel a Salle Pleyel előtt és a francia filmakadémia irodájánál plakátok jelentek meg, amelyeken feministák a díjkiosztó lemondását követelik.
(MTI)
