A Tűzszekerek (Chariots of Fire) zeneszerzője 79 éves volt.

A Vangelis művésznéven világhírűvé vált görög zeneszerző, billentyűs Evángelosz Odiszéasz Papathanaszíu néven született 1943-ban, és először az Aphrodite's Child (ebben énekelt Demis Roussos is) nevű progresszívrock-zenekarral szerzett hírnevet, holott már 1963-tól kezdve szerzett kisebb görög produkcióhoz zenét. Az autodidakta Vangelis a korabeli billentyűs hangszerek (pl. Hammond-orgona) mellett a szintetizátorok és az elektronikus hangzás egyik korai pionírja volt. Az Aphrodite feloszlása után a legendás Yes zenekar billentyűse is lehetett volna, ehelyett inkább Londonba költözött és szólókarrierbe kezdett, de folytatta a film- és tévé-soundtrackek írását is.

A szárnyaló bokák balladája – Hugh Hudson: Chariots of Fire / Tűzszekerek, 1981

2009. augusztus 14.

Az 1982-es Oscar-gálán Colin Welland színész-író felhágott a színpadra és a Tűzszekerek forgatókönyvéért járó szobrocskát az azóta sokat hangoztatott „jönnek a britek” („the british are coming”) kijelentés kíséretében emelte a magasba. Pillanatnyi elfogultságában kiejtett figyelmeztetése jóslatként nem állta meg a helyét, hiszen a későbbi években a britek inkább már csak jövögettek.¹ De ha ott voltak, taroltak.

Olvasd tovább  

Leghíresebb filmzenéje a Tűzszekerekhez írott himnikus, lassan hömpölygő szintiszólam, amiért Oscar-díjat is kapott az 1982-es gálán, de ő írta a Szárnyas fejvadász (Blade Runner), az 1492 – A Paradicsom meghódítása (1492: Conquest of Paradise) és a Nagy Sándor, a hódító (Alexander) című filmek zenéit is. A hollywoodi produkciók mellett együtt dolgozott Roman Polanskival, Costa-Gavrasszal és számos más európai alkotóval is.

Utolsó filmzenéje egy 2014-es algériai filmhez íródott, de legutóbbi szólóalbuma épp tavaly télen jelent meg. Egy francia kórházban halt meg.