Az erotika és pornográfia mozgóképes megjelenési formáinak tárgyalása után a Prizma ismét egy általános – és az előzményét markánsan ellenpontozó – témának szenteli legfrissebb lapszámát. A gyerekfilm és társműfajainak témája annak ellenére méltatlanul alulreprezentált a magyar szakirodalomban, hogy napjainkig a tömegfilmgyártás egyik legfontosabb szegmensét jelentik. A kielégítő definíció hiányának köszönhetően a külföldi szakirodalom arra is rávilágít, hogy a gyerekfilm, talán meglepő módon, a filmelmélet egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb területe.

Bevezető tanulmányaikban Péley Bernadette és Szabó Noémi a gyerekpszichológia, illetve a filmelmélet apparátusát használva mutatják be a gyerekfilm körül zajló diskurzus alapvető koncepcióit és problémáit. Cary Bazalgatte és Terry Staples kulcsszövegének fordítása nem csupán általános történeti áttekintést nyújt, de a gyerekfilm és a családi film nehezen szétválasztható kategóriáinak fő különbségeire is rávilágít.

Sepsi László írása a gyerekfilm határmezsgyéjét jelentő, gyerekeknek készült horrorfilmek általános motívumainak kiemelésén keresztül próbál a zsáner egészére vonatkozó definíciót szolgáltatni, míg Csiger Ádám a felnőtté válást tematizáló rémfilmek korpuszában mutatja fel az ifjúsági filmek sajátosságait. Tüske Zsuzsanna a gyerekfilm esetében meghatározó adaptáció-elméleti kérdéseket tesz fel Roald Dahl regényeinek filmváltozatai kapcsán. A rovatot záró Prizma-körkérdésben animációs szakembereket kérdeztek meg a kortárs magyar gyártású animációs gyereksorozatok hiányáról, illetve újbóli fölfutásának lehetőségeiről.

A K2 rovatot Lichter Péter a kísérleti filmek definíciós zavaráról írt esszéje nyitja. Rózsás Lívia pályaelemzése Háy Ágnesnek a Balázs Béla Stúdióban készített kíséreti filmjeivel indult életművét mutatja be, Nemes Z. Márió pedig a Harmony Korine által jegyzett Trash Humpers című munkát vizsgálja. A Red című filmről Megyeri Dániel, a Menedékről Szalay Dorottya, a Scott Pilgrim a világ ellenről Roboz Gábor, a Poézis – mégis szép az életről Jankovics Márton írt elemző kritikát.

A szám illusztrációit Kapitány Eszter jegyzi.

A Prizma folyóirat ITT kapható, ITT lájkolható, ITT pedig internetes formában is olvasható.